Isten veled édes hazám!

Ahol két lábon járó nemzetbiztonsági kockázat habony módjára osztja az észt, ahol barackmagos hazudozó költhet földbirtokosként verseket, ahol olimpiai bajnokot túrhat ki sportszövetségi elnöki székből egy rezsigladiátor, ahol pasaparki pöffeszkedők flangálnak Vuitton táskával a rúdtáncszövetség elnökeként, ahol kollégiumi brancsba verődött egyetemisták munkatapasztalatok nélkül ülnek kormányzati székbe, ott nekem nincs már maradásom.  

Ahol tolvajnépség úgy gyakorol hatalmat, hogy jogi csűrés csavarással bélelt hadovaládás bűvészmutatványokkal kábítja a nagyérdeműt, ahol csókos lakájnyaloncok részesülhetnek érdemtelenül földi javakban, ahol pórázon vezetnek meghurcolva bírói pulpitus elé ügyészi felügyelettel, törvényszéki ítélettel későn jóvátett erkölcsi károsultakat, ahol kizárólag egy volt kormánypárti legfőbb ügyész bírálhatja csak el az irányítása alá tartozók határozatait, ott nekem nincs már maradásom.

Ahol speciális szakértelmet, egyetemi végzettséget és több nyelv tudását is igénylő megfelelés helyett egy terror-elhárítási szervezet vezetését volt ellenzéki vezető személyi testőrére bízzák, aki főleg a fogjuk meg és tegyük a földre harcképtelenné tétel bűvkörében él, ahol volt állambiztonsági tisztek ki tudja miért belügyi államtitkárok lehetnek, ahol sem Brüsszel, sem Moszkva nem diktálhat nekünk szlogent harsogva Putyinhoz sietnek szerdán, hogy csütörtökön már eligazítva Brüsszelben pávatáncoljanak, ott nekem nincs maradásom.

Ahol nemzeti kincseinket potom pénzért nyaloncokhoz köthető lakásokban állítják ki és közben harminc milliárdért vásárolnak műkincseket, ahol szerencsejáték kaszinókhoz juthatnak filmes kivételezettek és seperc alatt milliárdossá válhatnak egyik napról a másikra falubéli polgármesterek, ahol brókercég kebelbeli vezetője ezer szállal kötődhet döntéshozókhoz és törvényességi felügyeletet ellátókhoz, ahol ennyire szegény a gazdagokhoz képest még sose volt, ott nekem nincs maradásom.

Ahol külhoni jövedelme az ember fiának ötszöröse a hazainak, ahol nem becsülik meg a tanítókat és tanárokat, ahol lépten, nyomon átverik a kevésbé vájtfülűeket, ahol hintába ültetik a betegeket, orvosaikkal és ápolóikkal együtt, ahol titkosítanak mindent, aminek nyilvánosságra hozatala veszélyezteti a hatalom érdekeit, ahol öndicsérő és öntömjénező hirdetésekkel vakítanak akkor is, amikor annak ellenkezője az igaz, ahol a magyarok védelméről szavalnak azok, akik nap, mint nap támadják őket, ott nekem nincs maradásom.

Ahol meg akarják nekem szabni, hogy mit tegyek és mit ne tegyek, ahol megnyirbálnak minden olyan jogot, amely a hatalmi ágak érdemi ellenőrzésére lenne hivatott, ahol korlátozzák a sztrájkjogot és ahol farkasflóriánok pöffeszkedhetnek a parlamenti sorokban, meg a várban újnácik verhetik a kövezetre büntetlenül önkényuralmi jelképekkel hadonászva bakancsaikat, ahol illiberális államépítésről harsognak tegnap még liberális világszövetségi alelnökök, ahol állatoznak, vak komondoroznak és gyilkolásznak ezek képviselői, ott nekem nincs többé már maradásom!

És miként a régi görögök mondták, ahol a legcsodálatosabb beszédeket tartják, miközben a legmocskosabb dolgokat művelik, ahol lopnak, csalnak és hazudnak éjjel-nappal, ott már nincs maradásom!

Édes hazám, Isten veled!