Játék valóban ez? Az előválasztás ötletén sokan nevetgéltek, nem tartották komolynak. Mégis elképesztő energiák szabadultak fel Nem szabad elfelejteni ennek egyik oka az uniós választásokon történtek. Hatalmas erőkkel voltak jelen az utcán a friss politikai erők. A Momentum Mozgalom és a DK olyant tett, amire rég nem volt példa. Lement az emberek közé az utcára. Ennek előkapuja volt a Hadházy aláírásgyűjtési akció az Európa Ügyészség mellett, a lendületet megadta.

Mit tud adni ez az újfajta, vagy mondjuk azt elfelejtett politizálási forma? Annak idején, a rendszerváltáskor, nem volt ritka, hogy az újonnan alakult, vagy átalakult pártok az emberek felé fordultak. Valahogy ez kopott ki az elmúlt 30 évben, a politika magába fordult, a polgárok meg el a politikától. Igazán vérpezsdítő újból visszatérni az agorapolitizáláshoz. És sikere van. A Momentum Mozgalom és a DK átrendezte az ellenzéki pártok erőviszonyait, társadalmi bázist építettek, amik lassan szivárogtak el az elmúlt évtizedekben a pártok mögül.  Hatalmas érdeklődés a politikai viták iránt. Politikai viták iránt, amit a Fidesz 2006 óta mellőz. Nem érdeke ilyenen részt venni, nagy a kockázat, hiba csúszik a gépezetbe, ahogy csúszott is, 2002-ben, majd 2006-ban. Orbán Viktor azt mondta 2002-ben, ha egyszer nyer, soha többet nem fog veszteni.. a barátnőm azt mondta, ha Orbán nyer, ő akkor hagyja el az országot. E miatt a mondat miatt. 2010-ben útnak indult.

Tehát, játsszuk azt demokrácia van. A meglehetősen belterjes baloldali erőméregetés előre nem látható módon valódi előválasztási küzdelemmé alakult. Van, aki durcásan elutasította a megméretést és vannak, akik beléptek a ringbe. Három jelölt vállalta a versenyt.. Karácsony Gergely és két újonc a politikában, Kálmán Olga (bár eddig is politikaformáló volt, médiaszemélyiségként)  és Kerpel-Fronius Gábor. Az egykor baloldali jelöltválasztásként elinduló kezdeményezés, most lett igazán budapesti.

Izgalmas. Mintha demokrácia lenne. Igen, lehet a demokráciaellenes, autokrata önkényhatalom ellen, egyetlen lehetőség a demokrácia. Egyetlen lehetőség, hogy a budapesti demokraták komolyan veszik ezt a játékot. Ettől lesz valóban demokrácia.

A sorok írója természetesen nem független. Neki is vannak politikai állásfoglalásai, preferált jelöltje is. Nem kívánok nyilvánosan kampányolni. Nem kívánok a jelöltem mellett harciasan lándzsát törni. Annak ellenére sem, hogy meggyőződésem Budapestnek jövő kell. Meggyőződésem, a budapesti előválasztási eredmény hatalmas hatással bírhat az őszi választásokra. Meggyőződésem, nincs jobb, vagy bal. Liberális, vagy konzervatív.- Demokraták vannak, akiknek most muszáj összekapaszkodni, megfogni egymás kezét és együtt megálljt parancsolni az autokrata, maffia módszereket használó hatalomnak.

A sorok írója nem kampányolhat senki mellett. De elmondhatja, szerinte mi lenne a jó döntés. A sorok írója olyan jelöltet támogatna a budapesti előválasztásokon, akit nem köt a múlt. Akinek nincs összefonódása az elmúlt harminc évvel és annak politikai paneljeivel. Aki friss szelet hoz és konzervdobozba zárja a mögöttünk álló évtizedeket. Aki nem izmusok mentén akar új világot teremteni, hanem szolgáltatásnak gondolja a politikát. Becsületes, tisztességes szolgáltatásnak. Aki képes lenne elhozni végre a társadalmi konzenzust. Aki nem az árok két partjának kiabál, hanem hidat épít és összetereli a két oldalon álló embereket. Mert ez az egyetlen út az orbáni megosztó politikai ellen. Az egység. Az együtt mozdulás, az együtt gondolkodás. PárTbeszédek helyett, valódi párbeszéd.

Játsszuk tehát azt véresen komolyan, demokrácia van.