Ma már, amikor pár nappal később olvasom az Eleven Emlékmű társaság a hiányzó 56-os hősöket pótolta a Terror Háza falán és azt is olvasom, hogy Schmidt Mária kifejtette, szerinte ki 56-os hős, még az idegesség ingerküszöbét sem éri el az esemény, mi már leszoktunk róla… hosszú idők óta ez a tendencia, lényegében az Apák és fiuk korszaka óta, módszeresen folyik egy bizonyos réteg kiszorítása a nemzeti emlékezetből.

Aztán jön a másik hír, a bőnyi rendőrgyilkosság, amire megint csak azt mondom, na, akkor most mi van, hiszen élénken emlékezem, hogy 2006-ban, amikor Czirók Peti barátommal az egykor, csúnya halált halt SZDSZ fórumán még azt hittük, van értelme harcolni, mi szinte óránként linkeltük be, hol készülnek zavargásokra az isten, meg magyarok nyilai , meg az arcvonal, ami baromira nemzeti.  Érthetetlen módon, az országot közrendészetileg megbénítani akaró megmozdulásokat, rajtunk kívül senki nem találta, javaslom, google a barátod, már ha meg akarsz valamit találni. Ok lett volna, hisz az államforma elleni erőszakos cselekmény, értsd köztársaság, már akkor is elegendő indok lett volna, hogy a 1990-es évektől fegyveres kiképzést is folytató neonáci bandát, a nemzetbiztonság felszámolja. De nem, egy rendőr halála kellett és majd 26 év.
Czirok Petit az APEH munkatársai lepték meg, leszázalékolt barátommal jót kacagtak a romasoron, hogy milyen adócsaló is lehet. Engem meg egy venigee álnevű kisnáci majom szórakoztatott, hívogatott és romát küldött fel a munkahelyemre, hogy az elromlott cimbalomra, intézzek neki hitelt. Vicces volt, de az már nem, amikor a címemet és családomat osztogatta a neten elvbarátainak és mindenféle fenyegetést fogalmazott meg. Akkor kutattam fel édesanyját és közöltem a talpig vitéz kis nácival, hogy felhívom anyucit, amire a hős csendben maradt.
Ahogy a metapedián és hasonló (szenny)oldalakon kilistázott barátaim se reagálták túl a dolgot, akiket mint kilövendő zsidókat soroltak.. És lám, ez se verte ki semminek a biztosítékát.

Beszéljünk akkor a közelharccá fokozódott október 23-a emlékére szervezett állami ünnepségről, ami lényegében a Fidesz, közpénzen való pártnagygyűlése volt. Ez se számít, hisz megszoktuk, önzetlenül, ami a mienk, az a Fideszé is. Bátran költhet belőle, történelmet hamisíthat, önfényezhet. Pár nappal később a Magyar Nemzet egy, ejnye-cikket ír, a nem polgári viselkedést tanúsító  kormányközeli szavazóiról a jobboldalnak.. na és.. mondanám, hisz évek óta, sőt Kerényi és Orbán beszédje óta a pógári oldalon, nem ritka a verbális erőszak, a ti félék és mi félénk fogalma. Esetleg csak oda jegy felajánlása Izraelbe.

Aztán nézzük a sajtót, a Népszabadság esetét, amiben a részesedésük tavaly eladta az MSZP alapítványa. Nem tudom mit gondoltak, a farkasok közé kitett (áldozati) bárány sorsa mi lesz, de pár hete kiderült, a farkastörvények uralkodnak és a lapnak, nagy valószínűséggel annyi. Mi már leszoktunk róla.. cseng a fülemben a Sziámi dala, a ’80-as évek közepéről, azaz mi már megszoktuk ezt, mivel annak idején a liberális közösség átélte ezt a Magyar Hírlappal és a Beszélővel. A Magyar Hírlap bayerzsóti félék szennylapja lett, míg a Beszélő, szépen, de nem lassan, meghalt. Ezeket az eseményeket nem követte felháborodás, ugye kedves Bolgár úr, hisz sokszor a fideszes és szélsőjobbos szavazóknál, csak a baloldali tábor egyes tagjai utálták hasonlóan, vagy jobban a liberálisokat. Igen, a mi bűnbak szerepünk már régóta fennáll. A Bokros-csomag óta, a vizitdíj óta… Lehet most siratni Gönczöt, de bizony 92-ben a legkisebb társadalmi felháborodás nélkül lehetett kifütyülni, illetve a 301-es parcellába igyekvő, egykor cselekvő hősöket, megdobálni és gyalázni.. utat engedni a szennymédiának, mert az olyan jó kis zaftos botrányszagú volt és a mónikasó és a bulvár az mindenek előtt áll, ebben az országban..

Az ellenzéki megmozdulásokat hagyjuk, az idei 56-os megemlékezésen. Egyrészt a méltósággal teli megemlékezések mellékutcákban és alig pár tucat jelenlévő keretében történtek, másrészt se ereje , se hatása nem volt, a tiltakozást választó ünnepi cselekvésben. Lett egy jó kis pankráció, a füttyös társaságnál, ezen lehet napokig szörnyülködni és lehet, csak nekem jut eszembe, amikor Gulyást megverték a DK gyűlésen, mert Pásztor ellen merészelt demonstrálni.
Szóval a millások március 15-i tüntetése óta, ami volt 5 éve, összefoglalhatjuk, hogy két megmozdulást tudtunk sikeresnek mondani, az internetadó ellenit, aminek eredménye is lett és a Tanítanék mozgalom esernyős tüntetését, aminek erkölcsileg volt jelentősége.

Közben kiderült, az MSZP ellenfele a civil szféra, Gyurcsánynak az MSZP a legyőzendő, meg egyébként is, aki kritizálni meri, az rohadt orbánista. Bokros is valami hasonlót elmondott, cca. 3000 ember előtt. Vagy még annyi se. Később a Jobbik vonult fáklyákkal nem messze a Blahától, érintve azt és röhögtek, sörrel a kezükben egyes tagjai a csoportnak, hogy nem csak Orbántól mentes ország kéne, hanem zsidóktól mentes is.

Valamit kifelejtettem? Na, akkor most mi van…. Történt valami?