A kormány zéró tolarenciát hirdetett a korrupció ellen, kiáltotta ismét világgá tegnap a belügyminiszter.  Pont Polt az az ember, aki aztán gránitszilárdságú megerősítést is tett,amikor azzal fejelte meg mindezt, hogy az elmúlt évek statisztikai adatai éppen azt erősítik meg, hogy hazánkban egyre eredményesebb a korrupció elleni büntetőjogi fellépés.

No persze a közszolgák alsó szintű vesztegetéseinek száma jól feltuningolt adatai, naná, hogy ezt támasztják alá. Felsőszintű korrupciós cselekmények márpedig nálunk nincsenek. A környező országokban előfordulnak, de ott sem a magyarlakta területeken, legfeljebb csak elvétve.

Az újraalkotott közbeszerzési szabályok, a pártfinanszírozás szigorítása, az új büntetőtörvénykönyv mind azt szavatolják, hogy a korrupció ellenes fellépés Magyarországon megfeleljen az európai elvárásoknak, tette hozzá az igazságügy miniszter. Ibolya Tibor, fővárosi főügyész hol másutt, mint a pártatlanságáról híres Magyar Időkben azt találta mondani, hogy minél hatékonyabban lépnek fel a korrupcióval szemben, annál több ügyre derül fény, annál több ügy kerül be a bűnügyi statisztikába. Szerintem pont fordítva van. Minél több ügyet derítenek fel az arra illetékesek, annál hatékonyabb lesz a korrupcióval szembeni fellépés.

Hiszi a piszi, amit az illiberális államot építő kormány kinevezettjei e témában mondanak.

Nem az okmányirodákban, meg a záhonyi határőrizetben és a közlekedési rendőrség berkeiben feltárt ügyekkel kéne hencegni, hanem a felső vezetés szintjén feltártakkal, ami egy nagy nulla. Itt feltehetően akkora látencia van, hogy attól koldul a magyar igazságszolgáltatás már régóta. Közröhej a MOL vezér európai elfogatóparancsos hazai története, közröhej az USA kitiltási botrány körüli hivatalos magyarázkodás, közröhej a svédekkel való huzakodás Gripen ügyben, közröhej a közbeszerzések mögötti pályázati gyakorlat élén Mészáros Lőrinccel és úgy általában közröhej, amit az arra illetékesek tesznek a törvényességi felügyelet ellátásában, vagy akár a titkosszolgálati eszközök alkalmazását illetően az állami vezetés legfelsőbb köreiben. Közröhej az a gyámoltalanság és tehetetlenség, amely a felderítést ezen a területen jellemzi, és egyben persze tragikus is.

Talán mégsem véletlen, hogy az USA nagykövet a döntéshozók rokonait említi a témába vágó konferencián, a Transparency International /TI/ pedig már korábban megállapította, hogy Magyarországon  a jogszabályok nem zárják ki a bűnüldözés politikai befolyásolásának lehetőségét. Megkérdőjelezhető a vesztegetések üldözésében kulcsszerepet játszó rendőrség és ügyészség szakmai függetlensége. A legfőbb ügyész meghatározó befolyást tud gyakorolni a nyomozásokra, szinte korlátlanul utasíthatja a beosztott ügyészeket és bármely ügyet magához vonhat vagy áttestálhat más ügyészre, - állítja az IT. Hiszi a piszi, amit a kormány e téren kommunikál. Hiszi a piszi, hogy csak Záhonyi kisrendőrök vesztegetnek és csak okmányirodai ügyintézők hajtanak végre korrupciós cselekedeteket, felsőbb szintű kormánytisztviselők meg nem.

Majd ha lesz mersze édes kis hazánkban egy arra hivatott szervnek, hogy felderítse milyen kapcsolatokat ápolnak a legmagasabb szinten olyan személyekkel, akik korábban házépítő gázszerelőként debütálva mára milliárdossá lettek, akik ki tudja milyen rejtett iskolai végzettséggel, és jövedelemmel egy asztalhoz ülhettek döntéshozó kormánytisztviselőkkel, akkor majd elmondhatjuk, hogy megtettük ezen a téren is az európai elvárásoknak megfelelő lépéseket. De addig marad a susmus, mutyizásokról, titokzatos külföldi utakról, ki tudja miből vásárolt táskákról, autókról és ingatlanokról, vissza nem térítendő állami támogatásokról, előre lezsírozott közbeszerzésekről, pályázatokról!

„Szarok rá, hogy más mit mond”- közölte a történelmi nevezetességű mangalicatenyésztő egy interjúban, hozzátéve Ángyán és Szabó Rebeka nevét, amikor viselt dolgairól faggatták. Én meg azt mondom, hogy hagyjuk a süket dumát, hagyjuk a fővárosi főügyészt, hagyjuk ibolykát. Walter Deffaa az EU illetékese az uniós források felhasználásának vonatkozásában kijelentette, hogy Magyarországon eddig 400 millió eurónyi, szabálytalanul felhasznált támogatás ügyében járt el Brüsszel. Fogtátok, hogy mi lehet-e mögött emberek? Hogy mennyi az a 400 millió forintban? Szorozd be ma éppen 317-el. Giovanni Kessler, az EU csalásellenes hivatalának, az OLAF-nak a vezetője pedig azt mondta a magyar kormányról, hogy rendkívül kevés esetben tettek bejelentést gyanús esetek miatt.

Gyerünk hát ellenzéki demokraták, ne legyetek szívbajosak, jelentsetek minden korrupció gyanús esetet az Olafnak, ha idehaza az illetékesek nem is, de ők bizonyára fogadóképesek!