Ezt később a székesfőváros vezetése 240 ezer koronára egészítette ki. A Schulek Frigyes kapta meg a tervezés és az építkezés lebonyolításának feladatát. A Kilátóra több pályamunka is érkezett, de ezek közül a legszebb és egyben a legcélszerűbb elrendezésű, a Halászbástyát is megálmodó Schuleké volt. A kilátótornyot Erzsébet királynéról nevezték el, aki többször is járt a hegyen. A névadó szobrát carrarai márványból faragták ki költségek egy részét a Budapest-Svábhegyi Egyesület viselte.
A megnyitóra a vendéglősök egy érdekes menüsorral kedveskedtek a meghívott vendégeknek: kezdésnek minden részvevő kapott egy-egy ibrik javalevest – sonkás lepénykékkel, majd tengeri rák zöldes bércmártással került az asztalra, a főfogásnak talán a régi idők emlékét őrző sertésgerinc Mátyás király módjára körítve Beatrix kedve szerinti tökfőzelékkel és ha mindez nem lett volna elég, következett a sült fácán áttört lencsével vagy gyümölcsös befőttel. A lakomát fagylalt és kávé zárta. Az asztalokon bor, sör, pezsgő és egyéb italok állandóan rendelkezésre álltak.
Kertész Z István/kép: Joó Ádám
