Történelmi fordulóponthoz érkezett a magyar sajtó: péntek reggel utoljára jelent meg országos közéleti napilap az országban, azután, hogy 178 évvel, 7 hónappal és 30 nappal korábban elindult az első, naponta megjelenő magyar nyelvű lap, a Budapesti Híradó. A Magyar Nemzet utolsó száma mindössze 16 oldalon, 550 forintos áron jelent meg, egy oldalán már a szombattól induló hetilap előfizetői hirdetésével.

Néző László főszerkesztő búcsúzó publicisztikájában egy zseblámpához hasonlította a lap szerepét, amely csak pillanatokra tudott belevilágítani a sötétségbe. A propagandisztikus jelleg az utolsó számban is megmaradt: a véleményoldalon Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő írt jegyzetet a bukott kormány politikáját védő hangnemben.

Az országos napilapok mellett a megyei sajtó is drasztikusan összezsugorodott az elmúlt évtizedben. Mindössze három megyei hetilap – a Kisalföld, a Vas Népe és a Zalai Hírlap – élte túl a Mediaworks legutóbbi karcsúsítását, jóval alacsonyabb példányszámmal, mint amikor átvették 2010-ben. A megmaradt napi jellegű sajtót ezután a Blikk, a Napi Ász és a Nemzeti Sport jelenti, ám terjesztésük is veszélybe kerülhet, mivel a megyei napilapok hálózata nélkül a kézbesítés sok helyen ellehetetlenülhet.

2026 különösen mostoha évnek bizonyult a nyomtatott sajtó számára: májusban megszűnt a nyomtatott Népszava, majd júliustól több megyei lap, köztük a 24 óra és a Heves Megyei Hírlap is eltűnt a piacról. A Magyar Nemzet megszűnése így nem elszigetelt esemény, hanem egy hosszabb ideje tartó, a hazai médiapiacot alapjaiban átalakító folyamat csúcspontja - írja a Magyar Hang.