Gojko Mitić először 1966-ban tűnt fel főszerepben A nagy medve fiai című filmben, s ettől kezdve sorra alakította az őslakos hősöket, akik mindig méltósággal és igazságérzettel szálltak szembe a gyarmatosítókkal. Sportos termete, karizmatikus kisugárzása és hiteles alakításai miatt Mitić gyorsan a közönség kedvencévé vált, s több generáció nőtt fel filmjein a szocialista országokban.
Az 1970-es években olyan filmekben vált népszerűvé, mint a Meteorvadászok, az Apacsok, a Vértestvérek vagy a Severino s egészen 1983-ig tucatnyi filmben alakított pozitív indián hőst.
Érdekes, hogy ugyan folyékonyan beszélt németül, az indiánfilmekben szinkronizálták, attól tartva, hogy esetleges akcentusát a nézők az indiánokkal kapcsolatos diszkriminációnak tekinthetik.
A rendszerváltás után Mitić színházi és televíziós szerepekben is feltűnt, sőt, az 1990-es évektől ő lett a híres bad segebergi Karl May-játékok új Winnetou-ja. Bár Hollywoodba sosem tört be, az európai filmkultúrában megkerülhetetlen alak maradt.
Gojko Mitić nemcsak színészként, de szimbólumként is fontos: alakja a gyerekkori álmok, a lázadó igazságkeresők és a másként mesélt történelem emléke a volt keleti blokk országaiban.
