A tapasztalatok alapján jelenleg a fővárosban összesen 90 darab nyilvános vécé üzemel. Ezen a kilencven vécén osztozik Budapest kétmilliós lakossága, beleértve azokat a hajléktalanságban élő embereket, akiknek nincs hova hazamenni, valamint ugyanezt a kilencven vécét használja az összes vidékről érkező, Budapesten dolgozó munkás és az összes turista is –áll a felmérésükben.

Tapasztalataik alapján a vécék jelentős része nem ingyenes és nem akadálymentes. Sok a romos, lezárt illemhely, az éppen “felújítás alatt” álló helyiség, azonban nehéz megmondani, hogy már évek óta ott csüng a tábla, vagy valóban dolgoznak a felújításon. Azt állítják, hogy nyitva van, de valójában azt tapasztaljuk, hogy sosem. A legtöbb csak 250 Ft ellenében vehető igénybe, ami szintén sok ember pénztárcájának fáj. A kutatás eredményét elküldték a fővárosi önkormányzatnak, valamint a tapasztalatokkal felkeresték az összes budapesti kerület vezetőségét is.

A huzamos közterületi tartózkodás során a hajléktalan embereknek ugyanazon szükségleteket kell kielégíteniük összehasonlíthatatlanul nehezebb körülmények között, mint azoknak, akik nem kényszerülnek egész napszakokon át az utcára. A hajléktalan emberek a magánszféra teljes hiányában, a közterületen végzik mindennapi szükségleteiket.

A Város Mindenkié, illetve partnerszervezete, az Utcajogász az elmúlt években számos olyan üggyel találkozott, amikor hajléktalan embereket vontak felelősségre köztisztasági szabálysértés elkövetése miatt. Adataik alapján e szabálysértések kétharmada a legsérülékenyebb társadalmi csoport tagjait, a hajléktalan embereket érinti.

Számukra – a várható szankcióktól eltekintve is – különösen nagy nehézséget jelent a közillemhelyek hiánya, hiszen a társadalmi előítéletek miatt többnyire nincs lehetőségük igénybe venni a nem közillemhely célú, de illemhellyel rendelkező egységeket: a bevásárlóközpontokat, éttermeket, kávézókat, amelyek egyébként gyakran illemhely-használati lehetőséget biztosítanak nem hajléktalan emberek számára.

A közvécék hiánya a probléma jogi szabályozásának hiányosságaira vezethető vissza. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény nem tér ki a közillemhelyek létesítésének kérdésére, s jóllehet a 253/1997. kormányrendelet alapján mindenütt, ahol legalább 10 fő huzamosan tartózkodik, kötelező volna nyilvános illemhelyet üzemeltetni, ám tapasztalataik szerint az illetékesek sokszor figyelmen kívül hagyják e jogszabályt.

A Város Mindenkié Csoport 2017-ben egy konkrét szabálysértési eljárással összefüggésben az ombudsmanhoz fordult, aki AJB-1944/2017. számú állásfoglalásában felkérte a belügyminisztert, illetve Budapest főpolgármesterét a probléma rendezésére. Mint közleményükben írják - bíznak benne, hogy az új városvezetés belátja a probléma súlyát, és tesz azért, hogy Budapest közterein elegendő közvécé létesüljön.