Az is két ütemben, mert csak a hetvenes évektől van az állapot, hogy jó hosszan, egészen a második keresztutca torkolatáig fel kell gyalogolni az induló villamoshoz. Korábban ennél kényelmesebben szállhattak át a körúti utasok, mert a maiaknál rövidebb szerelvények a Népszínház utca torkolatában álltak meg. A fővárosi villamosokat korábban több kisebb és két nagy társaság üzemeltette, utóbbiak a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) és a Budapesti Városi Villamos Vasút  (BVVV) komolyan versenyeztek egymással. Csak 1923-tól alakult meg a BSZKRt, amely a verseny helyett, lévén majdnem az összes villamost működtette, már az észszerűséget tartotta szem előtt.

Azonban a korábban kiépült versenyvonalakat nem szüntette meg egyik pillanatról a másikra, sőt a használaton kívüli vágányok sokszor évtizedekig is a helyükön maradtak. A Népszínház utcai sínpárok keresztezték a körútiakat, majd a baloldali vágány a Blaha Lujza térről balra, a Rökk Szilárd utcába, onnan jobbra, a Stáhly utcába, majd ismét jobbra a Flór, ma Márkus Emilia utcába fordult, ahol három ágra szakadt, hogy a különböző viszonylatok a saját menetrendjük szerint indulhassanak vissza a külső végállomásuk felé. Azonban a Stáhly utcából egy vágány tovább vezetett a következő sarokig, majd jobbra a Gyulai Pál utcába fordulva keresztezte a Rákóczi utat és a hihetetlenül keskeny Nyár utcában folytatódott. Ezen járt a 2-es villamos, amely a másik irányban a Klauzál utcából kanyarodott a Corvin áruház elé.

Ez a viszonylat a körutat keresztezve alig ért be a Népszínház utcába, máris egy visszahajló kanyart tett balra, hogy a Kiss József (akkor Aggteleki) és a Bezerédi utcákon át a Keleti pályaudvar felé haladjon. És ne feledjük, ezek megépülésekor még balra tarts volt érvényben Magyarországon, csak 1941-ben tértek át a ma is szokásos közlekedési rendre.  Így a közkedvelt áruházat minden irányból villamosok vették körbe, néhánynak a forgalma a mainak a többszöröse volt. Még jobban bonyolította a helyzetet, hogy volt olyan villamosjárat is, amelyik a körbekerülés helyett a főbejárathoz állt. Még éjjel fél kettőkor is volt egy külön menet Pestlőrincre.

A Corvin körüli csomópontban a 20-as, a 28-as, a 36-os és a 38-as, később a 29-es is közlekedett. Átmenőjáratként meg a 2-es gazdagította az utazási lehetőségeket. Nem csak a viszonylatszám volt több, de az útirány is, mert Pestlőrinc felé közvetlen viszonylat közlekedett. A későbbi időszakban Pesterzsébet kapott innen villamosjáratot, ezt váltotta jóval később a ma is közlekedő 99-es busz. Azonban a végállomás hivatalos neve nem a Corvin áruház, hanem a Rókus-kórház volt. A kép már az 1950-es években készülhetett és az áruház körüli sok vágány ekkorra már használaton kívülre került, de még nem bontották el.

A történetnek azonban nincs vége, mert a Rákóczi útra visszaálmodott villamosjárat esetleges kiépülése lehetőséget nyújtana a Népszínház utcai vonalnak az áruház előtti ismételt elvezetésére, így a szerelvények magán a Blaha Lujza téren állnának meg. És persze a Népszínház utcában megszűnne az idétlen végállomás, az itteni járatok akár a budai oldalra is átszállíthatnák az utasokat. Ront ezen a terven, hogy az újpalotai villamost most elvetette a főváros vezetése, így a fejlesztések ebben a térségben is háttérbe szorulhatnak. Második, színes képünkön nosztalgia villamos közlekedik 29-es jelzéssel a Vásárváros főbejáratához a Népszínház utcában.

Kertész Z István