Amiben, úgy sejtettem, hogy nem csak dohány volt, hanem valamilyen szintetikus kannabinoid készítmény, amit az utcán herbálként, bióként, esetleg varázsdohányként emlegetnek. A jól szituált középosztálybeli szülők réme: "a drogos csöves", futott át a fejemen. Őket tartják a társadalomra leginkább veszélyesnek. Ne is kelljen látni őket. Pedig vannak olyan szerhasználók, akik náluk ezerszer veszélyesebbek a társadalom biztonságára és jóllétére. Mégis tömegek ünneplik őket és rajonganak értük.

Ott van például Elon Musk. Akiről a The New York Times tegnap megjelent oknyomozó riportja azt állítja, hogy teljesen elszállt a droghasználata. Éppen miközben Trump kormányának egyik legfontosabb szereplőjévé vált. Igen, ezt állítják belső források: a világ egyik leggazdagabb techmilliárdosa, újabban az ultrakonzervatív mozgalom egyik üdvöskéje, a magyar "drogellenes" kormánypárti sajtó ünnepelt hőse úgy barmolt bele az amerikai kormányzati rendszerbe, hogy közben az idő jelentős részében úgy be volt állva, mint a szög. Ketamin, ecstasy, varázsgomba, speed szerepeltek az étlapján. Ha ez igaz, az nagyon durva.

Nem azért, mintha én azok közé tartoznék, akik túl szigorúan ítélnék meg más emberek szerhasználatát. Még akkor sem, ha történetesen beleártják magukat a politikába. Szerintem a jelenleg illegális szerek mértékletes fogyasztásával éppen úgy nincsen probléma, mint ahogy azzal sem, ha az ember este meló után megiszik egy sört. Vagy ha a depressziójára ketamin-terápiát írnak fel és azt felelősen használja. Na de itt komoly források szerint nem arról van szó, hogy Musk mondjuk elspanglizgatott a videójáték előtt este. Hanem arról, hogy rendszeresen hozott emberek millióit érintő döntéseket teljesen beállva. Szóval ha ezek a vádak helytállóak, akkor az gáz. Különösen, hogy ezek a döntések rendszerint arról szóltak, hogy fontos intézményeket épített le, embereket rúgott ki, életmentő egészségügyi, szociális, kulturális programokat tett tönkre.

Korábban már írtam arról, hogy nem lehet egyenes ok-okozati kapcsolatot feltételezni Musk drogfogyasztása és politikai tevékenysége közé. Nincs olyan drog, ami szükségszerűen vezetne valamiféle paranoid szélsőjobboldali világnézethez, mint amilyen jelenleg Muské. Én úgy látom, hogy az egyre kaotikusabb szerhasználat csupán kísérőjelensége egy ennél jóval mélyebb emberi krízisnek. Aminek a gyökerénél azt találjuk, hogy Musk képtelen a valódi intimitásra, nem tud kölcsönösen elmélyült, kölcsönös bizalmon alapuló emberi kapcsolatokat alkotni. Görcsös megfelelési kényszere, vágya arra, hogy mindig ő legyen a győztes alfahím, beteges mániája, hogy a genetikai készletét minél szélesebb körben elterjessze, diszfunkcionális társkapcsolatai és szülősége - ez mind arra utal, hogy ez az ember nagyon nincs rendben magával.

Zárójelben: amikor ilyenekről írok, akkor mindig megkapom, hogy "mentegetem". A fenéket. Egy csomó ember összetéveszti a magyarázatot a mentegetéssel. Szeretném megérteni, mert így lehet igazán szembeszállni azzal, amit képvisel. A megértés még nem jelent erkölcsi feloldozást vagy éppen a felelősség alól felmentést, sőt. Zárójel bezárva.  

Számítani lehetett rá, hogy ennek a két sérült egónak, Trumpnak és Musknak a brománca nem fog sokáig tartani. Mindketten kiszámíthatatlan, impulzív személyiségek, akikben gyermekkoruk óta rengeteg frusztráció, bizonyítási kényszer, kakaskodó arrogancia gyülemlett fel. De ahelyett, hogy szembenéztek volna ezzel, dolgoztak volna magukon, ők előre menekülnek. Konfliktusuk borítékolható volt, úgy tűnik, most mérgesedett el annyira, hogy Muskot kirúgták a kormányból is. Hogy ebben mennyi szerepe volt Musk kontrollálhatatlanná váló drogfogyasztásának, azt nem tudni.

Nem lepődnék meg, ha titokban Muskot hamarosan bedugnák valami luxusrehabba. Mert ez is egy olyan dolog, amiben a Muskhoz hasonló "magasan funkcionáló", sikeres és gazdag drogfüggők különböznek a hajléktalan droghasználótól, akit a padon láttam. Abban, hogy van egy erős szociális hálójuk, és megkaphatják a legjobb kezelést. Azon sem lepődnék meg, ha Musknak sikerülne szermentessé válnia. De szerintem a valódi felépülés számára nem a szermentesség lenne. Hanem az, ha képes lenne felfogni, megérteni, hogy mit is okozott a felelőtlen döntéseivel. Gyerekeinek, társainak, munkavállalóinak, amerikai polgároknak, segélyezett afrikai gyerekeknek. Képes lenne együttérzően viszonyulni azokhoz az emberekhez, akiknek tönkretette az életét. Ez sokkal nehezebb, mint elérni a szermentességet. És lehet, hogy ebben még a hajléktalan sorstársai is előrébb járnak nála...

(drogriporter.hu)