Az emberek jóval nagyobbnak érzékelik az élelmiszer-inflációt, mint amit a KSH mért, az árrésstopot pedig még a kormánypárti szavazók harmada is pusztán választási eszköznek tartja. Bár a kormány a kereskedőket okolja, őket csak a válaszadók 12 százalék teszi felelőssé a Publicus felmérése szerint.

A kormány sokadszorra hosszabbította meg az árrésstopot, de annak korlátozott hatását jól mutatja, hogy az élelmiszer-infláció februárban 7,1 százalék volt, ami szeptemberre csupán kis mértékben, 4,7 százalékra mérséklődött – ezzel pedig még mindig meghaladta az éves átlagos infláció szintjét. Elemzők és maga az Országos Kereskedelmi Szövetség is felhívták a figyelmet, hogy az intézkedés nem hozta meg a várt eredményt, a lakosság pedig nagyobb drágulást érzékel, mint amit a Központi Statisztikai Hivatal közölte adat mutat.

Utóbbit visszaigazolja a Publicus Intézet a Népszava megbízásából készített kutatása is: a válaszadók szerint 24 százalékkal lettek drágábbak az élelmiszerek az egy évvel ezelőtti állapothoz képest, ezen belül a kormánypárti szavazók is 21 százalékos áremelkedést érzékelnek.

A megkérdezettek 60 százaléka úgy látja, hogy az árrésstop nem más, mint választási eszköz. Az ellenzéki válaszadók között ez az arány 83 százalék, míg a kormánypártiak esetében 34 százalék.

A válaszadóknak mindössze 5 százaléka érezte úgy, hogy az árrésstop bevezetés óta érdemben kevesebbet fizet a kasszánál. Figyelemre méltó, hogy ez az arány a Fidesz–KDNP szimpatizánsok körében a legmagasabb, de ott is csak 11 százalék. Az ellenzéki szavazók esetében ez mindössze 2 százalék, a bizonytalanoknál pedig 4 százalék.

A megkérdezettek 52 százaléka úgy véli, hogy az élelmiszerdrágulásért a kormány gazdaságpolitikája az oka, míg a kabinet által bűnbaknak kikiáltott kereskedőket pedig csak 12 százalék nevezte meg felelősként.