A magyar igazságszolgáltatás már több mint 16 éve küzd az ügy megoldásával, amely a Kúriát és Strasbourgot is érintette, a magyar kormány pedig kártérítést fizetett az eljárás elhúzódása miatt.

Az őrbottyáni külterületen fekvő, 11,5 hektáros szántó besorolású legelő tulajdonosa, Pető György és fiai szabadidőközpontot és termálfürdőt terveztek a földjükre. A területen 750 méter mélyen található a termálvíz, amelyet a szomszédos Veresegyházon már több mint ezer méterre kellett fúrni. A földtulajdonosok a kilencvenes évek közepén jutottak a területhez, és kezdetben mezőgazdasági célra használták, később azonban a termálfürdő ötlete merült fel.

2001-ben jogerős engedélyt kaptak a föld hasznosítására, de az önkormányzat helyi építési szabályzatot módosított, ezzel megakadályozva az építkezést. Pető Györgyék kálváriája ekkor kezdődött, és azóta is tart.

Egy igazságügyi szakértő 2010-ben 915 millió forintra becsülte a terület értékét, ha megvalósul a beruházás, míg mezőgazdasági területként csak 11,4 millió forintot ér. A kártérítési igény így kamatokkal és perköltséggel több mint 2 milliárd forintot tesz ki.

Az ügy időrendi sorrendben számos fordulatot vett, többek között a Pest Megyei Bíróság új eljárásra kötelezte a kormányhivatalt, a Kúria új eljárásra utasította a kormányhivatalt, és a Fővárosi Kormányhivatal elutasította a kártalanítási kérelmet. A magyar kormány 10 400 eurót ajánlott fel az Emberi Jogok Európai Bíróságánál az eljárás elhúzódása miatt, amit a bíróság jóváhagyott.

A kormányhivatal stratégiát váltott, és újabb szakértőket próbált bevonni, de ezek eredménytelenül zárultak. Ha a kormányhivatal megítélné a kártalanítást, az bedönthetné az őrbottyáni költségvetést, amely 2023-ban 3,1 milliárd forintos bevételi és kiadási oldallal számol.

Pető György szerint a kormányhivatal szándékosan hoz súlyos eljárási hibákon alapuló döntéseket, hogy az eljárást végtelenségig elhúzhassák. A tulajdonosok több mint másfél évtizede vívják harcukat a hivatalokkal, és hiába nyernek a bíróságon, nem tudnak zöld ágra vergődni. A kártalanítás jogosságát jogerős bírósági ítélet mondta ki, és a Kúria is kimondta, hogy a szakértői véleményt nem lehet figyelmen kívül hagyni. A tulajdonosok nem tartanak attól, hogy az önkormányzat csődbe menne, és készek részletekben fogadni a kártalanítást.

Az ügy még mindig nem zárult le, és a negyedik megismételt eljárás jelenleg is zajlik. Az őrbottyáni önkormányzat és a Fővárosi Kormányhivatal nem kívánt részletesen nyilatkozni az ügyről. A Kúria egy másik, jelentős döntésében kimondta, hogy a csecsemőgondozási díj (CSED) azoknak az anyáknak is jár, akik szüneteltetik a vállalkozásukat, nem csak azoknak, akik megszüntették azt. Ez a döntés az Utcajogász Egyesület ügyfelének adott igazat, és egy korábbi alkotmánybírósági határozattal összhangban áll – írta a 24.hu.

Az Utcajogász szerint a probléma továbbra sem oldódott meg, mivel a kormányhivataloknak valószínűleg ezután sem lesz lehetősége az alkotmánybírósági döntéssel összhangban értelmezni a jogszabályt, így minden CSED-et igénylő, elutasított kisgyerekes anyának a bírósághoz kell fordulnia a juttatásokért. A hasonló ügyekben megnyugtató megoldást csak a jogszabály módosítása jelentene, ezért az Utcajogász a Belügyminisztériumhoz fordul majd a jogszabály módosítására vonatkozó javaslattal.