Úgy tűnik mára elfelejtette a nemzeti együttműködés az Alföldi Róbert rendezte szegedi István, a király rockoperát a szegedi Szabadtéri Játékok eseményeként. Az Alföldi-produkcióktól már megszokott, vitákat kiváltó előadás végén a hatalmas koronát formázó díszletkép rácsozata végül börtönfalként zuhant a szereplőkre, világos és közérthető jelzéseként a szentistváni jövő metaforájának. Akkor ettől a szcenikai fordulattól a jobboldali sajtó epeömlést kapott és tajtékzott „az aberrált rendezéseiről hírhedt Alföldi Róbert legújabb provokációjával, az István, a király rockopera ’újraértelmezésével’ kapcsolatban.”

Amint maga Szentesi Zöldi László, akkor még a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyetteseként írta, hogy: „Alföldi Róbert beteg állat. Ez volna szerény szakmai észrevételem ahhoz, amit ma este láttam, István, a királynő cím alatt. Rács mögött a Himnusz alatt, mi? Ha nem vagytok hatalmon, akkor persze rögtön rács.... Köszönöm, Istenem, hogy nem vagyok buzi, liberális, belvárosi kis pöcs - ellenkező esetben nyilvánvalóan veresre tapsolnám a félmeztelen fiúk látványától megizzadt tenyeremet.” Írta mindezt a második Orbán-kormány harmadik esztendejében, államalapító Szent István ünnepének másnapján, feltehetően nemzeti áhítattal.

Azon most érdekes módon nem hördült fel a jobbszél, hogy az Andrássy úti blaszfémiában a Szent Korona egy kvázi mobil garzonlakásra hajazott, amiben cigányzenészek kannáztak a művészi szabadság jegyében. 

Természetesen lehet öklendezni a savat, hogy csak a belvárosi libernyákértelmiség fanyalog a sznob és idegenszívű ízlésvilágával. Amint a nem is tudni honnan és miért publipubivá izmosodott Apáti Bence már másnap acsargott korlátolt ideológiai szókészletével, amikor arról írt, hogy „idén augusztus 20-án is odatette magát a baloldal. Persze ilyenkor mindig odateszik magukat. Próbálják szétszaggatni, belevájják a fogaikat, és fejüket vadul rázva, prüszkölve támadnak. Elszabadul ilyenkor a dühös horda, és közben a szemük csak úgy szikrázik a gyűlölettől. A tetemcafatozó magyargyűlölők mindig is itt voltak, és sajnos mindig is itt fognak maradni a nyakunkon. Néha többen, néha kevesebben vannak, néha hangosabbak, néha csöndesebbek./.../ De nyilván igazából azzal volt bajuk, hogy a turult nem szivárványszínűre álmodta meg az alkotója, hogy Szent István nem két fekete előtt térdelt - ráadásul roppant kirekesztő módon egy méretes keresztet is vitt -, és hogy a csodaszarvason nem egy-egy afgán és iraki ’menekült’ lovagolt gyönyörű népviseletben, arab nyelvű népdalokat énekelve.”

A reneszánsz tehetségű Apáti téved. Ugyanis egy tizedrangú g-kategoriás amerikai trashfilm castingját nem merné senki ilyen színvonalon elvégezni normáliséknál, mint amilyen színvonal megvalósult az Andrássy úton. Már csak azért sem, mert a marketinghierarchia evolúciójának köszönhetően úgy rúgnák ki, mint a macskát szaharni.

Apati téved továbbá azért is, mert egy kocka sincs a miniszterelnök élettelin pezsgő közösségi oldalán az Andrássy úti bacchanáliáról. S ha nincs, akkor azért nincs, mert Orbán nagyon jól tudja hogy vállalhatatlan, ami történt. De mivel megtörtént, ezzel engem alázott meg és téged és téged az egész világ előtt, hogy olyanok kezébe adja a hatalmat a legkisebbtől a legnagyobbig, akikről tökéletesen tudja, hogy vállalhatatlanok a civilizált világ előtt. Ami követi a magyar miniszterelnök közösségi oldalát. Márpedig abban, ami az Andrássy úton az 1020 éves államalapítás ünnepére hivatkozva végigvonult, abban bizony benne volt az Orbán-rendszer teljes eddigi 12 éve minden ócska agresszív, mucsai tahóságával, mohóságával, lenyúlásával, tehetségtelenségével, szervilizmusával, ízléstelenségével és dilettantizmusával.

Azzal pedig, hogy Orbán mindezt a saját oldalán, amit feltehetően nyugati és tengerentúli országok diplomáciája is figyelemmel kísér, nem merte vállalni, egyértelművé tette, hogy mit gondol az országa népéről. Mindezzel – bocsánat - nagy ívben leszar minket és ezt még le is tolja a torkunkon. Igaza is van, mivel az Andrásssy úti horror egy falusi búcsú ízlésvilágát sem érte el. Ezért pedig még egy kishegyesi céllövölde előtt is bicskát rántanának, ha ilyen színvonalon próbálnák hülyére venni a helyieket. Pláne ha hatmilliárdból.

Az Orbán-kormánytól ennyi telik ennyi pénzből is. Ebből viszont világosan kiderül, hogy Mészáros Lőrinc és mentora és köre hiába zabálják fel az ország ezermilliárdjait és okádják ki egy luxusjacht kokainporos mellvédjéről a tenger vizébe, a tenger pénze sem elég ahhoz, hogy intelligenciát, jóízlést, modort, tehetséget vásároljanak belőle. Azt ugyanis nem pénzért mérik. Legfeljebb annak van ára, aki e tulajdonságokat birtokolja, de abból nem láttunk egyet sem az Andrássy úti NER-villák környékén.

Az pedig már több mint érthetetlen, hogy a priváthaverkodáson kívül mi indokolja és motiválja, hogy Leslie Mándoki László immár hagyományosnak mondható úgynevezett koncerttel szórakoztatta sajátmagát közpénzen Szent István ünnepe alkalmából. Most éppen a Bazilika előtt, a Szent István téren. Pedig mindezt németországi pincestúdiójában különösebb szellemi környezetkárosítás nélkül is elvégezheti. EZ többet árthat a kiskorúak szellemi fejlődésének, mint az iskolai nemi identitáskeresés vélt támogatása. A Németországba disszidált és a nemzeti kormány alatt sem hazaköltözni akaró német állampolgár zenei pályafutásáról annyit tudhat, aki még emlékszik, hogy vagy 40 éve egy rövid időre Dzsingisz kánként egy diszkócsapat tagja volt.

Élvezettel idézik a jobboldalon Márai szavait, miszerint "a kommunistáktól még nehéz lesz megszabadulni, mert senki sem olyan veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az eszmét védi, hanem a zsákmányt."  Csakhogy Márai azt is hozzátette, hogy: „ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember lelkéből a ’jobboldaliság’ címkéjével ismert különös valamit, a tudatot, hogy ő, mint ’keresztény magyar ember’ előjogokkal élhet a világban, egyszerűen azért, mert ’keresztény magyar úriember’, joga van tehetség és tudás nélkül is jól élni, fennhordani az orrát, lenézni mindenkit, aki nem ’keresztény magyar’ vagy ’úriember’, tartani a markát, s a keresztény magyar markába baksist kérni az államtól, társadalomtól: állást, kitüntetést, maradék zsidóbirtokot, potya nyaralást a Galyatetőn, kivételezést az élet minden vonatkozásában. Mert ez volt a jobboldaliság minden értelme. S ez a fajta nem tanul.”

Az Andrássy úton 2021. augusztus huszadikán nem a jószándékú hozzá nem értés vagy ártatlan dilettantizmus tombolt, hanem az Orbán-rendszer lényege, a vérgőzös szervilizmus. Mert ez a fajta nem tanul. Nincs kitől.

(forrás: hirklikk.hu)