A 2026-os év szokatlanul hideg időjárással indult, ami országszerte megdobta a fűtési költségeket. A kabinet erre reagálva 30 százalékos kedvezményt hirdetett meg a januári gáz-, áram- és távhőfogyasztásra.

A Magyar Közlönyben megjelent részletekből azonban kiderül, hogy a rezsistop nem általános, hanem szigorú feltételekhez kötött.

A földgázt használó lakossági fogyasztók esetében a kedvezmény automatikusan jár. A januári fogyasztás 30 százalékát jóváírják, de az, hogy ez mikor jelenik meg a számlán, az elszámolási módtól függ. A diktálós és havi elszámolású ügyfelek már a januári számlában látják a csökkentést, míg az átalánydíjasok csak a 2026-os éves elszámoláskor kapják meg egy összegben.

Fontos kitétel, hogy aki 2025-ben nem lépte át a rezsicsökkentett sávhatárt, annak a januári többletfogyasztás miatt sem számlázhatnak piaci árat. A rendelet kötelezi a szolgáltatót arra, hogy addig növelje a kedvezményt, amíg a számla a kedvezményes sávon belül marad.

Az elektromos fűtést használók helyzete jóval bonyolultabb. Náluk a kedvezmény nem jár automatikusan. A szolgáltatók február közepéig tájékoztatják az érintetteket, de a jóváíráshoz a fogyasztónak külön nyilatkoznia kell legkésőbb április 30-ig. A 30 százalékos jóváírás csak egyetlen mérési pontra kérhető, és aki elmulasztja a nyilatkozatot, végleg elveszíti a jogosultságát. Dupla kedvezmény sincs: ha valaki a gáz helyett utólag az áramra kéri a támogatást, a korábban jóváírt gázkedvezményt visszavonják.

A távhővel fűtők esetében a kedvezmény csak a hődíjra vonatkozik, az alapdíjra nem. Emiatt a végszámlában nem teljes 30 százalékos csökkenést tapasztalnak majd. Az előre fizetős, kártyás mérővel rendelkező fogyasztók egy fix, 7000 forintos jóváírást kapnak, amit március végéig írnak jóvá.

A rendelet nem terjed ki a fával, szénnel vagy palackos gázzal fűtő háztartásokra. A kormány indoklása szerint ez technikai okokra vezethető vissza, mivel ezeken a területeken nincs egységesen szabályozott, ellenőrizhető elszámolás. Bár a tárca szerint ezek a háztartások is kérhetnek villanyár-kompenzációt, a gyakorlatban ez csak néhány ezer forintos segítséget jelent.

Ez messze elmarad attól a tízezres nagyságrendű többletköltségtől, amelyet a januári hideg miatt a szilárd tüzelésű otthonoknak kellett kifizetniük – ráadásul jellemzően azonnal, készpénzben. A rezsistop költségeit az állam az energiaszektor különadójából fedezi. Az érintett energiavállalatok a 2024-es árbevételük fél százalékát fizetik be, legfeljebb az adóalapjuk feléig.

A kormány ezzel az energiacégek profitjának egy részét irányítja át a lakossági számlák mérséklésére.