Idézetek az akkori beszámolókból:

„Egy búvár annyira kimerült a merülés alatt a Hablány-tragédia áldozatainak kutatása közben, hogy átölelve a holttestet, lefeküdt az aljzatra, ott pihent meg.Az ATV-nek Nyíri Iván, a Búvár Szakszövetség elnöke nyilatkozott: a kimerült búvár közölte a parton lévőkkel, hogy kicsit pihen, mert képtelen feljönni. Majd így, a karjában jött fel az áldozattal – mesélte a drámai részleteket a szakszövetség elnöke. Hozzátette, hogy a koreai és a magyar búvárok is hősök, hiszen mindennap az életüket kockáztatják.”/.../

„Papp Zoltán ipari búvár rácsozta be a Dunában elsüllyedt Hableány roncsának ablakait, hogy kiemeléskor ne ússzanak ki a testek, erről beszélt az RTL Klub Híradójának. Mint fogalmazott, ez benne volt a top 3 legnehezebb feladatban, amit rábíztak.

Azt is elmondta, a vízállás olyan magas, hogy ilyen szituációban normál körülmények között nem szabadna merülni, de most sajnos ezt kívánta meg a helyzet. Volt olyan ablak, ami nem volt betörve, azt nekem kellett betörni. A víz azonnal arra lökte az összes hordalékot és szemetet. Volt olyan, hogy a bútorok ott kavarogtak bent. Számítottam rá, mert felkészítettek rá lelkileg, hogy kiúszik esetleg egy test. Szerencsére nem történt velem ilyen odalent.

Arról is beszélt, az volt az egyik legfontosabb feladat, nehogy elvesszenek a Dunában a holttestek, de emellett számos dolgot is végre kellett hajtaniuk.”/.../

„A Blikk tudósítója szerint a búvárcsapat egyik tagja lemerült az elsüllyedt Hableány roncsához, de hosszú percekig nem jött fel a víz alól. Ez veszélyes, mert a Dunában nagyon erős a sodrás.

Ezt követően egy másik búvár is lemerült, ami eltér a protokolltól.  Kiderült, hogy valóban baj történt. Amikor mindkét búvár feljött a víz alól, kiderült, hogy az elsőként lemerülő beleakadt egy drótba.

A víz alatt a nagy sodrás miatt semmit sem látni, nagyon nehéz a búvárok dolga. Folyamatosan emelkedik a Duna vízszintje, ami nagyban nehezíti a mentést.”