HÍRHATÁR ONLINE - Az országos kéktúra buktatói

HÍRHATÁR ONLINE
   
 2021.03.08.
 Hétfő
Ma Zoltán napja van.
Holnap Franciska napja lesz.
   EUR árfolyam
   366,42 Ft
   CHF árfolyam
   330,56 Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | BLOG | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2021. 02. 18. 20:04     


Az országos kéktúra buktatói
Az Országos kék jelzés a Kőszeg feletti Irott-kőtöl a Zempléni-hegységbeli Hollóházáig, több mint 1160 kilométeren át kanyarog. Akik ezt a nyomvonalat végigjárják, azok egy igazolófüzetbe pecséteket gyűjtenek, és amikor az összes meg van, akkor egy elismerést és jelvényt kapnak, hogy teljesítették az Országos kéktúrát.

A vasúti váróteremben

 

Túratársnőimmel éppen a felújított piliscsabai állomás várótermében vártuk a vonatot, amikor lendületesen feltépődött az ajtó és négy férfi egy kutyával kétségbeesetten nyargalászott körbe, aztán kirohantak, mint később kiderült az országos kéktúra igazolópecsétjét keresték olyan lázas sietséggel. Néhány perc múlva, megint másokkal ugyanez megismétlődött, sőt még egy magányos vándor is nyargalászott a pecsét után. A piliscsabai állomás fontos pontja a kéktúrának, hiszen a Budai-hegyek és a Pilis felé is itt lehet megkezdeni vagy befejezni egy-egy szakaszt. Persze, hogy a sötétedés előtt érkező utolsó vonatra sok turista várt, így kéktúrázóból is összegyűlt egy rakás.

 

A kezdetek

 

Dr. Strömpl Gábor térképész már 1928-ban arról értekezett, hogy alapjaiban kellene megváltoztatni az akkori turistaútjelzések rendszerét, és 1929-re ki is dolgozta azt. Ma is ez van érvényben, ekkor merült fel, egy, az ország hegyvidékein végighaladó egységes jelzés gondolata, aminek először a piros színt javasolták. El is készült ezzel a színnel egy pár szakasz, aztán mégis csak a kék mellett döntöttek, és a már meglévőket is átfestették erre a színre. Ekkor még csak egy-egy korabeli útikalauzban említették, hogy itt-ott országos kék jelek vannak. Azonban az egységes nyomvonalat nem lehetett kialakítani, mert sok erdőtulajdonos és magánbirtokos nem engedte át a jelzést a területén. (Akkoriban a turistákra nézve sokkal hátrányosabb erdőtörvény volt érvényben) Ha mégis megengedte, volt, hogy a bejárásához esetenként kellett engedélyt kérni. Azonban 1938-ban, Szent István halálának 900 éves évfordulóján, mint Szent István vándorlás, két nagy csapat turista bejárta az addig nagyrészt mégis elkészült útvonalat. A keleti csapat a Zempléni-hegységből, ahogy akkor nevezték a Sátoros-hegyekből, míg a nyugati csoport a Kőszegi-hegység felől indult el, és több héten át gyalogolva a Dobogókőn találkoztak össze. Ott a két nagyon szépen faragott, Szent István fejét mintázott vándorbotot kicserélték. Ekkor az országos kék jelek még nem érintették a Budai-hegységet, azt messze elkerülték. A II. világháború után azonban volt egy rövid időszak, amikor egészen behozták  a Moszkva térre. Mivel ez a nyomvonal kialakítás már akkor is jelentős beépített szakaszokkal járt, nem sokkal később a Hűvösvölgybe került az a pont, ahol a legközelebb esik a főváros belsejéhez. Az országos kék jelzésen végighaladók túramozgalma 1954-ben kezdődött és azóta is tart a lendület, azonban akár milyen divatot is akar csinálni a Magyar Természetjáró Szövetség ebből, annak több buktatója is van.

 

Szervezési nehézségek

 

A magyar kéktúra egy ideig világviszonylatban is az egyik leghosszabb, egybefüggő túraútvonal volt és ma is jelentősnek mondható. Azonban a végigjárása számos buktatóval is jár, hiszen nagyon nehéz megszervezni, hogy ahol elkezdi a vándor illetve, ahol befejezi ott egyaránt közösségi közlekedést találjon és azok menetrendje igazodjon az ő elvárásaihoz. Nem mindenki Budapesten lakik így a bejárását nagyon megnehezül azoknak, akik távolabb élnek a nyomvonaltól. További probléma forrása, hogy aki hosszabb szakaszt tud egybefüggően bejárni annak is komoly gond a szállások megszerzése, még akkor is, amikor nincs járvány. Tovább bonyolítja a kéktúrázók életét, hogy ki-ki a saját ismeretségében sokszor nem talál túratársat és olyan kéktúrázók is vannak, akik az ismeretségük ellenére szinte soha nem gyalogolnak együtt, mert más-más szakaszok bejárását tűzték ki célul. Olyanok beszámolóját is hallottuk, akiknek eszük ágában sincs kéktúrázni, de szeretnek kirándulni és éppen csak olyanokat ismernek, akik a kék jeleket szeretik követni, így kénytelenek időnként a kék jelzések követésével tölteni a heti pihenőnapjukat.

 

Csak az utóbbi fél évben négy olyan fiatal lánnyal találkoztunk aki egyedül kéktúrázott, és velük beszélgetve mind elmondta, hogy nem talált társat az aznapi kirándulásra. Viszont amikor felajánlottuk nekik, hogy korosztályának megfelelő társaságunkkal jöhetne, kiderült, inkább a kék jelzésekhez ragaszkodnának.

 

Az országos kék jelzés, a céljának megfelelően, végigvezet az ország középhegységeinek jelentős részén, azonban ehhez – szükségszerűen turisztikailag kevésbé látványos szakaszok is tartoznak. Kiszámoltuk, hogy a kék jelzés a teljes hosszához képest összesen csak 20%-ban vezet olyan részeken, amelyek felülmúlják egy átlagos másik turistaút látványvilágát. Tehát Nagyon nagy kerekítéssel 800 kilométeren át gyalogolhatnak a részvevők kevésbé élvezetes vagy nem különösebben érdekes szakaszokon. Eközben sok, kifejezetten élvezetes turistacélponthoz nem jutnak el.  Az országos kék jelzés fő feladata, hogy összekösse azokat a turisztikailag fontos és népszerű célpontokat, amelyek nagyjából beleesnek a nyomvonalába. Néha ezért elég nagy kerülőkkel vezet. Azonban az egyes hegyvidékeken nem biztos, hogy a legszebb helyeken vezet végig.

 

Vegyük például a Börzsönyt! Az országos kék jelzések érintik a nagyszerű körkilátást nyújtó hegyes-tetői kilátótornyot, a Nagy-Hideg-hegyet a turistaházával és a főgerincet érintve a hegység főcsúcsához, a Csóványoshoz is felvezet, ahonnan a Nógrádi várhoz ereszkedik alá. Tehát érint négy turistaházat és két kilátótornyot, de a hegységen belüli utolsó 12 kilométeres szakasza eléggé egyhangú. Ugyanakkor az észak felé lefutó csodálatos hegygerincek, amelyek sokszor magas-hegyi benyomást keltenek (Nagy-Mána, Rakottyás bérc, Miklós-tető vagy a Holló-kő gerince kimarad a kék útvonalából, márpedig, aki ezeket nem látta, az nem látta a Börzsönyt.

 

Lehet csalni

 

Többen azt is mondják, hogy bőven lehet csalni is, ami persze igaz. Például másnak is viszi az igazolófüzetét és anélkül, hogy az illető ott lenne, bőven pecsételget abba is. Ahová lehet, elmegy autóval, stb. Tehát, akik ténylegesen végigjárják és megizzadnak érte, azok ugyanolyan pecsétet, jelvényt és igazolást kapnak a teljesítésről, mint akik ezt csak virtuálisan tették meg.

 

Az országos kék jelzéseket itt-ott érintve, azt tapasztaljuk, hogy ott mindig több természetjáróval találkozunk, mint bármelyik másik jelzett turistaúton. Ez abból is adódik, hogy az országos kék jelzés szerves része a turistaút-hálózatunknak, azon nem csak kéktúrázók, hanem más célból kirándulók is mennek.

 

Kertész Z István


További hírek

  Minden szolgáltató online módra tér át
2021. 03. 07. 19:05 pecsi-hirhatar.hu
  Vannak fontos dolgok is járvány idején: megvan, ki építheti a Hableány-emlékművet
2021. 03. 07. 11:54 hirhatar.hu
  Az oltások helyett duplájára emelték a Nyíregyházi stadion árát
2021. 03. 07. 11:54 hirhatar.hu
  Csődöt mondott az Orbán-kormány, összeomlott az oltási rendszere
2021. 03. 07. 11:54 hirhatar.hu
  Hétfőtől hét közben a nyári menetrend lép életbe
2021. 03. 06. 19:21 pecsi-hirhatar.hu
  Újabb zománcképek kapnak éjjeli kivilágítást
2021. 03. 05. 20:26 pecsi-hirhatar.hu
  Koronavírusos lett Dobrev Klára
2021. 03. 05. 19:03 hirhatar.hu
  Totálkáosz: mitől uralkodhatnak 12 évig, ha még egy oltási rendszert sem tudnak kidolgozni...?
2021. 03. 05. 19:03 hirhatar.hu
  Elmarad a hétvégére tervezett tömeges oltási akció
2021. 03. 05. 19:03 hirhatar.hu
  „Fejjel lefelé“ szerelik az oszlopkapcsolókat
2021. 03. 04. 19:00 pecsi-hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport