Végre, ez a pillanat is eljött!

Ruff Bálint megértette, hogy amíg az állambiztonsági iratok semmiféle jelenbeli államérdeket nem veszélyeztető 99a nem kerül nyilvános levéltárba, amíg a múltunkat sem ismerhetjük meg szabadon, amíg a megfigyelt milliók nem részesülhetnek információs kárpótlásban, addig nem tudunk véglegesen elszakadni a diktatúrától, és a maffiaállamtól.

Addig a nyugalmazott vagy nagyon is aktív titkosszolgák, és a velük összefonódott politikai és gazdasági érdek csoportok a háttérből, „zsarolási adatbankjaikkal” átláthatatlanul befolyásolhatják a magyar politikai és a gazdasági életet.

Két főszabálynak kell érvényesülnie. Az egyik: a teljes nyilvánosság a hálózati szisztémát és személyeket (a titkoszolgákat) illetően, a másik: a megfigyeltek magán életének védelme.

A főszabálytól való eltérés csak egészen kivétel lehet, kizárólag a mai, NATO-szövetséges, szuverén és demokratikus Magyarország tényleges és konkrét külpolitikai és nemzetbiztonsági érdekei indokolhatják, és erről csak a nemzetbiztonsági szolgálatoktól (is) független szakértői testület dönthet.

Viszont: rendkívül óvatosan kell eljárni az iratok bármilyen formában történő publikálásánál. A megfigyelt személyek, sőt az ügynökök magánéletére vonatkozó adatokat, mint minden szenzitív adat publikációját gondosan mérlegelni kell. Különben visszájára fordul az elérni kívánt cél, és a törvénytelenül megszerzett információk évtizedek után nyilvánossá válva okoznak kárt az áldozatoknak!

Azok, akik az első pofont a diktatúrától kapták, a másodikat olykor az őket zsaroló maffiaállamtól, a harmadikat a jogállamtól kaphatják.