Voltak már kinevezett elszámoltatási biztosok, de szinte nem lett semmi eredménye ennek az intézkedésnek. A politikában jól hangzik - főleg a választások előtti kampányokban, hogy "mi majd mindenkit elszámoltatunk, hogyan lett milliárdos, stb". A változásokat leginkább előmozdító Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke is tett és tesz ilyen ígéreteket. A jogállam egyik alappillére (most tekintsünk el attól, hogy Magyarország jelen pillanatban jogállam-e még) a visszamenő jogalkotás tilalma. Bár most van egy rendelkezés, hogy a gyermekbántalmazás nem évül el, de ez is csak akkortól élhet jogszerűen, amikortól kihirdették.

Most az a kérdés, hogy például, ha a Tisza Párt megkapja a választói felhatalmazást, a jelenlegi jogi keretek között mit tud tenni az elszámoltatási ígéretének betartásáért. Játszunk el a gondolattal, ha az ország olyan szerencsés lenne, hogy 2/3-ot kapna a Tisza Párt és így gyakorlatilag korlátlan felhatalmazása lenne a jogalkotásra, akkor sem rúghatná fel a visszamenő hatályú jogalkotási tilalmat hiszen éppen azzal távolodna el az annyira áhított jogállamiságtól. Továbbá gazdasági bűncselekményeknél létezik az elévülési idő is.

Dr. Magyar Györgyöt, a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda vezetőjét, ügyvédet kérdezzük, hogy Magyar Péternek vagy bárkinek, aki többséget szerez a parlamentben milyen jogi lehetőségei lennének.

-Kezdjük azzal, hogy az elszámoltatást már fű-fa megígérte, nem új keltű gondolat. A Fidesz 2010-es kampányában kiemelt szerepet kapott. Az elszámoltatási biztosnak kinevezett Budai Gyula a témakörben körülbelül 1500 ügyet vizsgált amelyekből csak négy került bírósági szakaszba, és csupán egyet  lehetett továbbvinni,  ám ott sem volt jelentős következménye. Azután Budai Gyulát e tisztségéből 2012-ben fel is mentették.  Előzőleg az MSZP-s Keller Lászlót is megbízta 2002-ben a Magyar Szocialista Párt, ez a megbízatás is dugába dőlt.  Miért említem ezeket? Mert jogilag vannak a kötöttségek. Érdemben csak a köztörvényes bűncselekmények vizsgálatára van elszámoltatás címszó alatt mód, ilyen a költségvetési csalás, a hivatali vesztegetés, a hivatali visszaélés, a versenyt korlátozó visszaélés (kartelezés) és ami még nagyon fontos, hogy ezeknek is minden esetben az elévülési határidőn belül kell lenniük. Például a gazdasági bűncselekményeknél ez általában 5 év, ha különösen nagy összegű a szóban forgó tétel, mondjuk 500 millió forint feletti összegről van szó, akkor lehet 8 év is. Ha ilyen ügyek a bíróságok elé kerülnek, akkor a büntethetőségi  felső határa jelenti az elévülési időt. Amennyiben egyszerre több bűncselekmény is megvalósul, azok maximális büntethetőségének ideje összeadódik. De az nagyon fontos, hogy eljárást csak elévülési időn belül lehet elkezdeni.

"A helyzet az, hogy jogállamban nem lehet nem jogállami eszközökkel problémákat megoldani, még akkor sem, ha a társadalom nagy része szeretné. Például az igazságszolgáltatás talán legnagyobb kerékkötője Polt Péter legfőbb ügyész 2028-ig van kinevezve a hivatala vezetésére, sőt az még meg is hosszabbítható. Így elméletileg a 2026-os választások után is tisztségében maradhat, ha csak az ellenzék nem szerez 2/3-os többséget a Parlamentben, mert azzal már le lehetne váltani a legfőbb ügyészt" - fejtette ki véleményét hírportálunknak Dr. Magyar György ügyvéd.

Kertész Z István