Egyre drágábbak lettek az utóbbi években az élelmiszerek Magyarországon: míg 2020 júliusában az előző év azonos időszakához képest 7,8%-kal nőtt az élelmiszerek ára, ez 2021-re mérséklődni látszott, ekkor ugyanis csak 3,1%-os volt a drágulás. Azóta azonban kilőttek az árak, 2022 júliusára ugyanis mintegy 27%-kal drágultak meg az élelmiszerek az egy évvel korábbi időszakhoz képest.

Folyamatosan emelkedtek az elmúlt években élelmiszerárak, de amíg 2019-2020, valamint 2020-2021 között egy számjegyű volt a drágulás (7,8% és 3,1%), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2022 júliusában az élelmiszerek ára 27%-kal emelkedett Magyarországon az egy évvel korábbi szinthez képest. A hivatal által készített felmérés alapján a legnagyobb mértékben a margarin (65,8%), a kenyér (57,9%), a sajt (52,6%), a száraztészta (49,1%), a tejtermékek (43,8%), a baromfihús (38,8%), a péksütemények (38,5%) és a tojás (37,5%) drágultak meg, míg az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára átlag alatti mértékben, 13%-kal nőtt meg. A vizsgált időszakban a csokoládé és kakaó 12,7%-kal, a cukor 8,4%-kal, az étolaj pedig 6,9%-kal lett drágább, bár ez utóbbi két termék hatósági áras, így ezek drágulásánál ezt is figyelembe kell venni.

Az áremelkedések okai jól ismertek, kezdve az energiaárak már tavaly elkezdődő emelkedésével, amely aztán 2022. februárjától, az orosz-ukrán háború kirobbanásától fogva szabályosan kilőttek, nehéz helyzetbe hozva az ágazatot, nemcsak Magyarországon, de egész Európában. A földgáz árának emelkedésével ráadásul a műtrágyák előállítása is megdrágult, ami egyrészt a termelést is veszélyezteti, másrészt pedig kemény döntés elé állította a magyar gazdákat: a szántóföldi növénytermesztési ágazat szereplőinek arról kell határozniuk, hogy a jelenlegi, a tavalyihoz képest jóval magasabb árakon vásárolják-e meg a műtrágyákat, vagy kivárnak, és reménykednek, hogy a következő évben már kedvezőbb árak lesznek. Balássy Ákos, az EuroChem Agro Hungary Kft. közép-kelet-európai vezetője úgy látta, hogy a műtrágyaágazat valójában egy ördögi körbe került.

A növénytermesztési ágazatot emellett az üzemanyagárak megugrása, majd az ársapka bevezetése, a beruházások költségeinek elszállása, valamint a munkabérek és a csomagolási költségek emelkedése is sújtotta, de ezen kihívások és problémák eltörpülni látszanak az aszály okozta károk és bevételkiesések mellett. Ám az állattartók sem örülhettek, mivel ugyanezek a hatások őket is elérték. A takarmányok árának hónapok óta tartó növekedése már eleve nehéz helyzetbe hozta az állattartókat, ám azóta tovább romlott a helyzetük. A baromfiágazatot a madárinfluenza újbóli felbukkanása és a kór mindenkori következményei tépázták meg, a sertéstenyésztők a magas előállítási árak miatt, a legeltető állattartók pedig az aszály miatt kezdhetnek el az állományok csökkentésén, esetlegesen felszámolásán gondolkodni.

Azt mindenki a pénztárcáján érzi, hogy az élelmiszerárak egyre emelkednek, ám a szakértők szerint az igazi drágulás még csak a következő időszakban, az őszi hónapokban fog bekövetkezni. Ahogy azt a Takarékbank és az MKB Bank elemzői korábban kifejtették, az élelmiszerárak jelenlegi növekedésében még csak a koronavírus-járvány hatásai érvényesülnek, az orosz-ukrán háború hatásai először csak 2022 utolsó negyedévében fognak jelentkezni. Erről Héjja Csaba, a Takarékbank és az MKB Bank stratégiai elemzője beszélt, aki szerint Magyarországon az élelmiszerárak növekedésének üteme még jó eséllyel emelkedni fog idén, és az év során egy 28%-os élelmiszerár-emelkedésre lehet számítani. Hasonlóan látta a helyzetet Hollósi Dávid, a bankcsoport Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, aki a Takarék AgrárTrend Index második negyedéves ismertetése során kiemelte, hogy a mezőgazdaság helyzetét nehezíti az ágazattal szembeni kritikus hangok felerősödése és az egyre erősödő és szigorodó elvárások is.

A sütőipari vállalkozások munkájához szükséges termékek drágulása és a növekvő energiaárak miatt muszáj lesz érvényesíteniük a megnövekedett költségeiket az árakban – mondta Septe József.

Arra a kérdésre, hogy elérheti-e az ezer forintot a kenyér kilónkénti ára, a pékszövetség elnöke azt mondta: a pékek maguk határozzák meg – az önköltség alapján –, hogy milyen áron értékesítenek, nehéz erre pontos választ adni, ezzel együtt már most vannak olyan termékek, amelyeknek az ára eléri vagy meg is haladja ezt a határt, például a különleges kézműves, rozsos, magvas kenyerek esetében – reagált a Magyar Pékszövetség elnöke.

(forrás: agrarszektor.hu)