Kevesebben lettek azok is, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok: a tavaly őszi 65 után 57 százalék látja így.

Emellett a kormánypártok újból erősödni kezdtek, az ellenzéki pártok pedig gyengülni, valamint nőtt a bizonytalanok száma is. Jelenleg minden harmadik ember, a választani tudó „biztos” szavazók közül pedig minden második a Fidesz–KDNP-re voksolna.

A hvg360-on olvasható elemzés adatai szerint a tavalyi kisebb visszaesés után januárban a szavazókorú népesség 32 százaléka szavazna a Fideszre. Ez a javulás még nem éri el a tavaly februári 35 százalékos csúcsot.

A második legnépszerűbb párt még mindig a DK, de a párt támogatottsága jelentősen visszaesett januárra: a tavalyi 9-7 százalékról 6-ra. A DK-t a Mi Hazánk követi, 5 százalékos támogatottsággal (tavaly szeptemberben még 7 százalékon állt). A Magyar Kétfarkú Kutya Párt is 5 százalékon áll jelenleg, ugyanakkor a Momentum már nem, ők 4-et kapnának. Szinte az összes ellenzéki párt támogatottsága csökkent egy-két százalékot januárra, egyedül a Jobbiké stagnált 4 százalékon.

A párt nélküliek száma viszont nőtt, tavaly februárban még 27 százalék volt a bizonytalanok aránya, idén januárban már 36.

A választani tudó „biztos” szavazók körében is tarol a Fidesz–KDNP, 53 százalék szavazna a kormánypártra (ez a 2022-es választáson 54 százalék volt). A DK-ra 11, a Mi Hazánkra pedig 8. Őket a Momentum (7) és az MKKP (6 százalék) követi, az 5 százalékot még a Jobbik éri el.

A felmérésben kitértek az európai parlamenti választásra is: a közvélemény-kutató intézet becslése szerint 14 fideszes, 2 mi hazánkos, 4 DK-s és 1 momentumos képviselő juthat európai parlamenti mandátumhoz idén júniusban.

A felmérést január 9. és 11. között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 emberből álló országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait súlyozással korrigálták, így az jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és végzettség szerinti összetételét. A hibahatár plusz-mínusz 3,5 százalék.