Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be a Fidesz és a KDNP együttes hétfői frakcióülése után. A plenáris ülést megelőző frakciótanácskozáson arról is döntöttek, hogy a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakciója bojkottálja az Országgyűlés teljes hétfői ülését.

„Példátlan határátlépés a tervezett alkotmánymódosítás, azonknak elemei külön-külön is azok, együtt pedig végképp az. „Ez azt jelenti, hogy mostantól olyan politikai verseny van Magyarországon, ahol az ellenzéki pártfrakciók mindegyikének legalább fele, a képviselők legalább fele ki van zárva a demokratikus politikai versenyből” – közölte Gulyás Gergely mai sajtótájékoztatóján.

Hozzátette: „ezen kívül is példátlan az államelnök leváltása, az az erőszakos hozzáállás, amit az elmúlt időszakban megtapasztalhattunk. (…) Így tehát tiltakozunk, tiltakozunk azzal, hogy nem veszünk részt a mai parlamenti ülésen”.

Gulyás Gergely májusban azt mondta, hogy csak egy évre vállalta a Fidesz-frakció vezetését. Ehhez képest alig két és fél hónappal a frakció megalakulása után távozik, tehát jóval korábban, mint amit eredetileg vállalt. Ez azért is érdekes, mert április végén még azt írta közösségi oldalán, hogy a Fidesz „konstruktív ellenzéki szerepre és az egész ország érdekeit szolgáló munkára készül”.

A Fidesz távozó frakcióvezetője szerint: „Az elmúlt 16 évben bennünket vádoltak a demokrácia és a jogállam leépítésével, de soha meg sem kíséreltünk hasonlót. Ezzel a módosítással eltiltanak a magyar emberek képviseletétől. Nem vagyok többé megválasztható parlamenti képviselőnek. Ez a módosítás nem a demokratikus jogállam sérelmét, hanem a végét jelenti. Ehhez nem kívánok asszisztálni, ezért lemondok a frakcióvezetői megbízatásomról. Nemcsak azért teszem ezt, mert a legnagyobb ellenzéki parlamenti képviselőcsoportnak olyan vezetőre van szüksége, aki indulhat a következő választáson, hanem azért is, mert nem lehet úgy tenni, mintha mi sem történt volna. Nem lehet úgy tenni, mintha a rendszerváltoztatás óta eltelt 9 parlamenti ciklus jó és rossz törvényei, előremutató vagy hibás alkotmánymódosításai között ez is csak egy lenne. Nem lehet úgy tenni, mintha Magyarország az alaptörvény-módosítás hatályba lépése után is demokratikus jogállam maradna”.

Gulyás Gergely 2022-ben, amikor a kata-törvényt egy nap alatt nyomták át a parlamenten levezette, hogy a társadalmi egyeztetések csak a demokrácia hiányát fedik el. „Amikor nem volt demokrácia, akkor ezt különböző társadalmi egyeztetésekkel próbálták elfedni, de mióta meg demokrácia van, és vannak szabadon választott képviselők, azok dönthetnek" – vélte akkor.

„Az alaptörvény ma elfogadandó 17. módosítása leváltja a köztársasági elnököt, lefejezi az Alkotmánybíróságot és kiiktatja a parlamenti ellenzék többségét a politikai versenyből. Mindezeket visszamenőleges hatállyal teszi. Ezek mindegyike külön-külön is példátlan. A köztársasági elnöki tisztséget lejáratják. Négy alkotmánybírát - köztük a testület elnökét - hivatali idejük lejárta előtt leváltják. Az ellenzék többségét a politikai versenyből kizárják. Mostantól nem a választók, hanem a hatalom dönti el, hogy kire lehet szavazni – írta hétfőn közösségi oldalán Gulyás.