Majd arról beszélt, hogy „ha leég a kisvárosi zeneiskola, miközben oltunk, nem fontos, hogy a mi kislányunk volt a legjobb zongorista”. Ez a gondolatmenet oda futott ki, hogy nem fontos, hogy most a Demokratikus Koalíció lett a legnagyobb ellenzéki párt. Ezt lokális sikernek nevezte.(...)

Szerinte volt helye a Jobbiknak is az összefogásban, csak azért, mert valaki jobboldali, nem szabad kiszorítani. Megalapozatlan vád, hogy a Jobbik többet vitt, mint hozott. Az előválasztás sokak szemében csodafegyverként értelmeződött. Ahogy és amire használtuk, annak sok tanulsága van. Az a sokaság viszont, amelyik részt vett az előválasztáson, elporladt az előválasztás után.

Ennek a választásnak szerinte három főszereplője volt: az aktivisták, a pártok s a harmadik főszereplő a jelölt, mondta általánosságban. „Rajta keresztül azonosítanak be bennünket. A személyről nem fogok beszélni, a szerepről fogok. A helyzetről, amiben a mi jelöltünk volt.” Márki-Zay Péter nevét nem ejtette ki egyszer sem Gyurcsány Ferenc, de így beszélt róla és az ellenzékről:

„Abban a helyzetben és szerepben, amiben az ellenzék volt az előválasztás éjszakáján, már elvesztette a győzelmi esélyének nagy részét. Nem kellett ismerni a későbbi kampányt. Olyan a földön nincsen, hogy egy baloldali közösség jobboldali jelöltet választ. Ez árulás. Képzeljük el, hogy a demokraták republikánust választanak. Egy mandátuma van, és nincs mögötte háttér? Mi ez? Mintha egy toronyházat fahusángra akarnának építeni.”

Szerinte, ha egy leendő miniszterelnök-jelölt azt az ambíciót tűzi ki, hogy leváltja az ellenzéket, amelynek az élén kormányozni kellene, akkor ezt öngyilkosságnak hívják. Majd jött az önkritika: „és mi ezt tudtuk, és így választottuk meg.”

„Elmondta, hogy jobboldali, keresztény. Elmondta, hogy olyan Fidesz kell, ami nem lop. Én most mentem a jelöltet. Elmondta nekünk, mi pedig őt választottuk. Egy valaki mondta, hogy ezzel a háttérrel ez a jelölt alkalmatlan. Dobrev Klára mondta ezt. Dobrev Klárával győztünk volna” – mondta Gyurcsány Ferenc. Ennek ellenére azt kérte támogatóitól, hogy zárják le ezt a vitát – tette hozzá.

A gyurcsányozás szerinte újra terítéken van. Úgy fogalmazott: másfél évtizede sebzik, vágják.

„Most azt mondják, nem először, hogy kövessek el én öngyilkosságot. Megfontolom. Megfontoltam. Nem. A gyurcsányozás a Fidesz narratívája. Valójában a Gyurcsány ebben a világban nem főnév és tulajdonnév. Egy jelző, egy magatartás, hogy az Istennek nem akar elmenni. Akarjatok Gyurcsányok lenni. Küzdeni, nem feladni. Je suis Gyurcsány” – tette hozzá.

Szerinte „csapatot épít és pártot épít ez a fickó” és „soha nem lesz más kormány, mert Gyurcsány szellemként marad.” Majd így folytatta: a gyurcsányozás az ellenzék részéről intellektuális és erkölcsi kérdés. Ezt silányságnak nevezte, amihez így is fog hozzáállni majd. „Nem szeretem a silányságot és küzdök ellene, kitartóan” – jelentette ki. Mi előre megyünk, nem hátra – szúrt oda a Fidesznek a DK elnöke, majd a jövőről beszélt és arról, hogy nagy titkok nincsenek. Arra számít, hogy pár hónap múlva nyugodtabb lesz a „felszín”.

Szerinte Magyarországnak törvénytelen kormánya van. „Minden alkalommal mondjátok ki, hogy Orbán Viktor törvénytelen kormánya ezt és ezt tette” – kérte Gyurcsány.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy „cselekvőképes politikus kell, de aki utálja a pártokat, az csináljon mást” – beszélt általánosságban a DK elnöke, de mindenki tudta, kiről van szó. Ő azt látja, hogy az ellenzék régóta Messiásra vár, „de Jézust a követői tették Jézussá.”

„Országot vezetni felelősség, tapasztalat, tudás. A sziámi ikrek szétválasztását sem bízzák 27 éves tapasztalatlan orvosokra” – jelentette ki. Szerinte nem a változatosság, hanem a stabilitás, az egység, a mélység hiányzik. Eleven, színes, közösségi világot kell megépíteni – mondta beszéde vége felé a DK elnöke. A hat pártnak azt üzente, vigyázni kell egymásra.

„Tesszük, merjük, tudjuk. A hazáért és a köztársaságért” – zárta beszédét Gyurcsány.

(forrás: 24.hu)