Május 27-én - a hónap utolsó vasárnapján - Debrecenben, a Petőfi téren várták egy tál meleg ebéddel mindazokat az embertársainkat, akik a hétvégén csak így juthatnak ételhez.
A fülledt meleg ellenére most is nagy számban, jóval több mint százötvenen álltak a sorban. Nagyon sokan ételhordóval jöttek, vitték a töltött káposztát haza, az otthon maradt családtagjaiknak.
Szomorú, hogy számos gyermekes család is ételre várva "ünnepelte" a Gyermeknapot. A korábbi időszaktól eltérően, az ebédre várók között mára a kisnyugdíjasok, és az egykor szebb napokat látott közmunkások is nagy számban várnak egy tál ételre.
„Kis csapatunk további társakat keres, felajánlásokat vár ahhoz, hogy havonta legalább egyszer adni tudjunk. A költségeket eddig is saját zsebből dobtuk össze, senki sem tehetős közölünk, így van, aki pénzt is tud felajánlani, volt akinek a munkája ér aranyat. Osztjuk Teréz anya gondolatait: ’Úgy érezzük, hogy amit teszünk, csak egy csepp a tengerben. Anélkül a csepp nélkül azonban sekélyebb volna a tenger” – kommentálta a történteket Tukoráné Kádár Ibolya, az egyesület elnöke.
