A fővárosi közgyűlés metrófejlesztési elképzelése már szeptembertől beteljesülhet, mert ekkortól a forgalom nagyságára tekintettel a szentendrei HÉV budapesti szakaszát átneveznék 5-ös metróvá. Az ötletadókat egyáltalán nem zavarta, hogy ez nem több egy megtévesztő szóhasználatnál, ugyanis a metró-üzemnek számos olyan paramétere van, aminek ez az elővárosi vasútvonal egyáltalán nem felel meg. Távlati célként valóban van egy olyan elképzelés, hogy a vonalat a Kolosy tér környékén lesüllyesztenék és a pesti oldal alatt összekötnék a csepeli és a ráckevei HÉV vonalakkal, azonban ez még nagyon messze van, és a terv hivatalos neve sem 5-ös metró, hanem észak-déli regionális gyorsvasút.

A szentendrei HÉV vonal belső szakaszán több szintbeli kereszteződés is van, sőt a csillaghegyi veszélyes kanyarulatban még gyalogos átkelőhely is funkcionál. Elvileg egy metrónál nem követelmény a föld alatti vezetés, de az elkülönített, és gyorsan bejárható pálya igen. Erre már csak azért is szükség van, mert egy kereszteződésben a vonal nagyon ki van téve a közúti járművel való ütközésnek, amitől az egész pályán lehetetlenné válik a vonatforgalom. Nem beszélve arról, hogy a Békásmegyer és Szentendre vonalszakaszról érkező szerelvények igen csak ki vannak téve a forgalmi zavaroknak, így a nagy pontosságot igénylő metrószakaszra nem tudnak az esetek egy jelentős részében  menetrend szerint beérni.

A szentendrei HÉV vonal esetében viszont van egy sokkal nagyobb gond. Tavaly szeptembertől megszüntették a szerelvényeken a pótdíj nélküli jegyvásárlási lehetőséget és ezzel együtt a legtöbb állomáson a pénztári szolgáltatást is. A HÉV spórolni akar, kizárólag az utasok kárára.

A telepített jegyautomaták csak hosszadalmas gombnyomogatások után adnak jegyet – némelyikük eleve nem is tud pénzt visszaadni. Már ez önmagában megkérdőjelezi a jogszerűségét. Ennél nagyobb gond, hogy a kevés számú automata nem képes kellő tempóban kiszolgálni az utasokat. A tumultuózus jelenetek főleg Szentendrén és Pomázon jelentkeznek (de máshol is), ahol autóbuszok csatlakoznak a vonatokhoz és a menetrend miatt eleve nincs idő automatázni, hacsak az utas nem akar 20-30 percet várni a következő HÉV-re.

Seregnyi vitát tapasztaltunk emiatt a szerelvényeken, a nagyobb létszámú társaságokkal vagy ha idegenek összefognak, nem is tud mit kezdeni a kalauz. Olyat azonban még nem tapasztaltunk, hogyha a kalauz büntetés nélkül adja a jegyeket azokat ne fizették volna ki. Ebből is látszik, hogy igenis megvásárolják az utasok a jegyet, ha annak meg vannak a törvényes feltételei. Úgyhogy először ezt kellene megoldani és csak utána metrózni, de előbb fejleszteni aztán átnevezni, mert különben az egész nevetséges.

Kertész Z István