Kövér László szerint a bíráknak ideje eldönteni, hogy hová állnak, mert a bírói függetlenség nem abszolút és öncélú.

A házelnök a magyar bírói függetlenséget garantáló törvény másfél évszázados évfordulóján rendezett ünnepségen beszélt erről a Parlamentben. Kövér László eszmefuttatása szerint a bírói kar nem külső tartozéka, hanem belső alkotóeleme az államnak, a bírói hatalom az államhatalom egyik megnyilvánulása, amelynek sorsában mindig osztozik. Ezt követően Kövér egyre inkább az aktuálpolitikából következő elvárásait fogalmazta meg a jelenlévőknek.

Anélkül, hogy a házelnök kétes értékű beszédét itt újból leközölnénk jogi szakértőnk véleményét tolmácsoljuk.

– Legalább négy ok miatt ijesztő Kövér beszéde, mivel e tekintetben is számtalanszor váltott már nézetet, éppen annak megfelelően, hogy ellenzéki vagy kormánypárti oldalon üldögél. Amit elmond, az többszörös jogi lehetetlenség.

1. A hatalmi ágak elválasztásának alapelvét teljesen figyelmen kívül hagyja úgy, hogy ő az ország három fő közjogi méltóságának egyike, nem egy mezei képviselő vagy pártpolitikus. Ez a beszéd udvariatlan, mert egy ünnepen a közjogi méltóság nem fogalmazhatna meg ilyen típusú fenyegetést - vélhetően üzenni akart a bírói karnak, mihez tartsa magát, de azt sikerült jó bunkó módon tennie.

2. A jogász nem egyenlő a bíróval, aki bíróvá válik, annak nem értékítéletei vannak, hanem jogszabályai, amelyek alapján dolgozik, illetve van egy lelkiismerete is, ami inkább a jogi etikán alapul. Ha valaki általában a jogászokat figyelmezteti, akkor az igen széles körnek – benne saját magának, a miniszterelnöknek – is figyelmeztetést küld.

3. Az Országgyűlés hozza azokat a jogszabályokat, amelyek kijelölik a bírák mozgásterét – az, hogy milyen elveket, elvárásokat követnek, azt az Országgyűlés határozza meg. Ebből a szempontból kérdőre vonni őket a választásaik miatt elég furcsán hat.

4. A bírák az állam függetlenségét nem tudják biztosítani „csak” a saját függetlenségüket, amit az Alaptörvény is garantál. Az, hogy megvédik döntéseikkel az állampolgárokat, jogalanyokat a hatalommal szemben, az nem függetlenségi kérdés, hanem bírói jogosítvány. Az meg kiváltképpen, téves értelmezés, hogy a mindenkori kormány egyenlő volna az állammal – véli jogi szakértőnk.

Kertész Z István