A képviselőknek tehát be kell ballagniuk az irattárba és meg kell nézniük, hogy vannak-e olyan dokumentumok, amelyek ráillenek erre az ügyre. Azt is hangsúlyozta: az ő idejében nem figyeltek meg senkit megrendelésre, és az újságírók egyébként is tabunak számítottak.

Laborc Sándor a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója volt 2007-től 2009-ig, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány idején. A Megbeszéljük adásában a megfigyelési botrányról azt mondta: attól félelmetes a történet, amit a kémszoftvert kifejlesztő cég, az NSO nyilatkozott az elmúlt napokban, hogy le tudja ellenőrizni, hogy lehallgattak-e újságírókat (például a meggyilkolt szaúdi újságíró, Dzsamál Hasogdzsi eseténél). Az a nagy kérdés, hogy ezeket honnan tudják, ha átadták a rendszert kezelésre és csak itt keletkeznek információk, Magyarországon.

Szerinte „hülye lenne” az a szolgáltató, amely nem próbálna kiskaput, hátsó kaput nyitni. Viszont ha idegen országba mennek ki Magyarországról kényes adatok, az egyrészről óriási hiba, bűn, másrészről potenciális veszélyeket rejt. Őszintén reméli, hogy ezt tisztázták, és ilyenre nem kerülhetett sor. Szerinte ez valódi nemzetbiztonsági kérdés. Egyébként három különböző eszközről van szó, a Pegasus mellett ott a Candiru és egy harmadik is.

Laborc Sándor feltevése szerint mivel itt milliárdokról van szó, minden ilyen beszerzés úgy működik, hogy megkérik a közbeszerzés alóli felmentést, és ezt a Nemzetbiztonsági Bizottság megadja. A képviselőknek tehát be kell ballagniuk az irattárba és meg kell nézniük, hogy vannak-e olyan dokumentumok, amelyek ráillenek erre az ügyre, volt-e ilyen nagyságrendű beszerzés az elmúlt öt évben – ha állami forrásokról beszélünk. (Lehet, hogy nincs odaírva, hogy Pegasus vagy NSO, de ráutaló adatok lehetnek.) Ha nem állami forrásról van szó, „az a rémálom kategória”, de ezt tegyük félre, mert a cégek azt mondják, hogy csak kormányoknak adják el.

Valamint a politikusok vissza tudják nézni, hogy az elmúlt időszakban a különböző szolgálatok milyen tájékoztatást adtak, szembesíteni tudják a szolgálatok vezetőit. Ha adott esetben a bizottság elé elmegy valamelyik szolgálat főigazgatója vagy egy miniszter, és mit mond, illetve milyen tényleges lehetőségei vannak a mai viszonyok között a bizottsági tagoknak, azzal kapcsolatban vannak kételyei.

(a teljes cikk a klubradio.hu oldalán olvasható)