Szél Bernadett, a párt miniszterelnök-jelöltje közvetlen stílusú beszédében szinte minden olyan témát érintett, ami a politika, a jövő Magyarországa iránt egy kicsit is érdeklődőnek fontos lehet. Ezzel kapcsolatban két számtani kérdést is kapott a hallgatóságtól, amelyek teljesen magától értetődőek voltak.

Az egyik felszólaló a párttal kapcsolatos leggyakoribb kérdést intézte Szél Bernadetthez, amely az összefogás számszaki oldalát feszegette, vagyis a többi ellenzéki párttal való együttműködés lehetőségéről érdeklődött.

Szél válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a közvélemény-kutatások által mért számok nem adhatók össze, mert az LMP szavazói nem biztos, hogy támogatnának egy másik ellenzéki párt esélyesebbnek kikiáltott jelöltjét. Akik meg örökké a számok bűvöletében élnek elfelejtik, hogy az ellenzéki pártok nagy része rosszabbul áll, mint 2014-ben.

Egy másik kérdező arra volt kíváncsi, hogy ahhoz a sok, a lakosságnak kedvező intézkedéshez, amit megtenne egy LMP-kormány, honnan szerezne pénzt.

A politikusnő egy listát vett elő, és abból tételesen olvasta fel, hogy mit adnának és azt honnan vennék el ahhoz, hogy egyáltalán ne keletkezzen költségvetési hiány.

 „Kormányra kerülve az első intézkedésünk a bérek rendezése az egészségügyben, a bölcsődékben, az oktatásban és úgy általában a közszférában dolgozók tekintetében, de minden munkavállaló számára érezhető mértékben történne.

Az oktatási büdzsét megdupláznánk, de több jutna az egészségügyre, sőt ötven milliárd forintból szociális bérlakás építési programot is indítanánk. Természetesen fokozatosan, négy év alatt érnénk el addig a szintig, hogy maradéktalanul megvalósulhassanak az ígéreteink.

Ezekhez a fedezet már most megvan: visszaszereznénk az ellopott pénzeket, nem engednénk, hogy újból kialakuljon a korrupció, nem jutna a presztízsberuházásokra és azok működtetésére sem” – érvelt Szél Bernadett.

Kertész Z István/kép Szél Bernadett fb. oldala