Még a jó öreg Zeusznak is érvelnie kellett, mielőtt a fellegeket rázó villámaival lesújtott a borszínű tengeren hánykolódókra: itt érvek alig-alig, maradt az izmozás, a politikai győztes duzzadó magabiztossága, s a félreértések kanyargó szerpentinje.

Kegyelmi pillanat lenne, ha végre valaki ráeszmélne arra, hogy a Mediciek, avagy mondjuk II. Gyula pápa lófaszt csináltak kultúrpolitikát, csupán baromi gazdag, jó és pontos kvalitásérzékkel rendelkező mecénások voltak (még szép, naná, érdekből!), akik egyszerűen zseniket foglalkoztattak, s nem a korabeli Római Idők vagy a Firenzei Idők hasábjain vitatták meg, hogyan fessen az a Raffaello vagy Michelangelo, hogy a melójuk népies is, plebejus is és forradalmi is legyen.

Ám a (ma) megjelent harci munka tényleg mindent alulmúlt. A nagy és sokat tapasztalt stratégák után megszólalt egy Orbán János Dénes nevű párbajsegéd, aki az alábbiakat írta: “ugyebár liberális felebarátaink egy égtájat ismernek: a nyugatot.” Szinte egy évtizede azt halljuk, hogy a gonosz kormány le akar tépni minket a nyugat tápláló kebeléről, és kétes keleti irányokba terel bennünket. Ugyanis a liberális elképzelések alapján nekünk semmi egyebet nem kellene tennünk, mint a nyugati trendeket majmolnunk, a Trianon-téma helyett például a 72 gender szivárványszínű világát boncolgatnunk, társadalmi érzékenyítés céljából, és művészi fotókat a Pride-ról készítenünk, nem pedig az ezer székely leány napjáról.

Móra Ferenc művei helyett Harry Potter szerepeljen a tankönyveinkben, és úgy egyáltalán, áhítattal lessük, mi történik a berlini kultúrkörökben, és ha azok lenyisszantják a himbilimbijüket, azonnal vágjuk le mi is. A nyugat ugyanis valahogy úgy él a képzeletünkben, mint az a kultúrkör, amelyet Platón, Arisztotelész, Szent Ágoston, Dante, Shakespeare, Goethe stb. neve fémjelez. Csakhogy ez már a múlté, ezeket a jeles urakat a nyugati bölcsészkarokon már „halott fehér csávóknak” titulálják a legújabb bölcsészgenerációk, és helyettük feminista és gyarmati írókat, “gondolkodókat” követelnek tananyagként. Az előbbiekhez mérhető alkotó, gondolkodó már rég nem érkezik onnan, ellenben a szemét, a fekália, a kulturális szenny csak úgy ömlik.”

No, kedves Orbán János Dénes! Bizonyára jól megalapozottak a nyugati egyetemeken szerzett ismeretei, tapasztalatai. Én szerényebb leszek Önnél, nem rendelkezvén az Önéhez hasonló enciklopédikus tudással, s a közzétett kulturális kisenciklopédiájából kizárólag Szent Ágoston nevét emelném ki. Több, most nem részletezendő ok miatt, én kb. negyven éve követem a legtöbb nyugati és tengerentúli egyetem Szent Ágoston-kínálatát, magam is viszonylag sokat hallgattam belőlük, s a tapasztalataim pont ellentétesek: sok van, egyre több!

Egyúttal üzenem a kiváló Orbán János Dénesnek, hogy Szent Ágostont legfeljebb ő titulálja “halott fehér csávónak”, ugyanis Szent Ágoston, az észak-afrikai Thagaste szülötteként egy túrót volt “fehér csávó”.

Nagy ennek az irodalma, s ha Orbán úr hülyeségek és ócska hazugságok helyett olvasgatna, avagy beülne valamelyik nyugati egyetem Szent Ágoston-kurzusára, talán még ragadna is rá valami.

Nyelvek ismerete nem hátrány..!