Amint arról már korábban beszámoltunk, az újpesti önkormányzati testület DK-s többsége és polgármestere leszavazta az újpesti Megyeri Csárda elővásárlásának lehetőségét azzal az indokkal, hogy nincs erre mozdítható 130 milliója. Így sajtóhírek szerint egy NER-lovaghoz, Ruff Zoltán „összművészeti” befektetőhöz kerülhet az ingatlan. Ruff többek között arról – is – ismert, hogy Mészáros Lőrinc, illetve felesége médiakádere volt még az Echo s Life TV-k működése idején, de ismertek Tokaj-környéki ingatlanbefektetései is.

Bár az ingatlan vételi szándékáról már februárban értesülhetett a kerületvezetés, a testület elé a vételi határidő utolsó napján, március 31-én került, amikor mindenképpen dönteni kellett a tranzakcióról - a képviselőknek idejük sem volt érdemben felkészülni a témából egy felelős döntéshez. Dr. Trippon Norbert DK-s polgármester személyesen erősítette meg, hogy a kérdésben „mindenképpen” dönteni kell, az önkormányzat költségvetése pedig nem bír el 130 millió forintos átcsoportosítást. (A költségvetésből arra viszont telik, hogy például a helyi média új vezetéssel, csökkentett teljesítménnyel s szakmai létszámmal közel 400 millió forintból működik több mint kétes színvonalon és minőségben).

Az idézett testületi ülésen az elővásárlási jogról való lemondásra az MKKP két képviselője, Bauer Béla és Nagy Dávid szavazott nemmel - a megvásárlást célzó módosító javaslatot támogatták. Nagy Dávidot arról kérdeztük, hogy hol tart most a több évszázados múlttal bíró csárda története.

-Miként áll most a Megyeri Csárda története?

-Ami jelenleg történt: megpróbáltunk rendkívüli testületi ülést kezdeményezni – ez nem sikerült, a városvezetés lefújta. Viszont a Városfejlesztési- és üzemeltetési bizottságnak be tudtunk vinni egy előterjesztést arról, hogy kezdődjön meg a Megyeri Csárda helyi értékké való nyilvánítása.

-Mik ennek a lehetőségei?

-A lehetőség arra adott, hogy nem építészeti, hanem kulturális értékként kezeljük Újpest egyik valóban szellemi-történelmi, várostörténeti helyszínét, amiből – korát tekintve - ráadásul igen kevés található. Ez pedig sikerrel bíztat, hiszen írásos bizonyítékok dokumentálják, hogy a Megyeri Csárda előélete korábbi is lehet, az írott története a 16.-17. századtól már ismert.

-Mennyiben módosíthatja ez az önkormányzati vezetés döntését, ami ugye elutasította az ingatlan elővásárlási lehetőséget?

-Semennyiben, mivel Déri Tibor volt polgármester, jelenleg alpolgármester úr a fellépésünket követően sebtében előállt egy módosító javaslattal. Újpesten általában nem történhet meg az és úgy, ahogyan mi szeretnénk, terveznénk, előterjesztenénk, hanem általában csepp kozmetikázással a városvezetés lemásolja, amit tervezünk és így áttolja a testületen. Ebből persze nem csinálunk hiúsági kérdést, mivel megvalósul a programunk. Ez történt Déri alpolgármester módosító javaslata kapcsán is, azzal az apró módosítással, hogy tárgyalást kezdenek a Megyeri Csárda jelenlegi tulajdonosával. Erről mi sajnos nem tudtunk szavazni, mivel Bauer Béla képviselőtársammal nem vagyunk az említett bizottság tagjai, de mint ötletgazdákét az előterjesztésünket befogadták – ezt módosította cseppet Déri alpolgármester úr s ezt követően megszavazta a bizottság DK-Fidesz tagsága.

-Tehát mindenki örül?

-Bízom benne. Sőt, hogy teljes legyen az örömünk, információim szerint megtörtént a tárgyalás az önkormányzat és a csárda tulajdonosa között. Az eredményéről bizonyára időben értesülünk.

Időközben az önkormányzati honlapon megjelent nyilatkozat szerint politikai hangulatkeltés a Megyeri Csárdával kapcsolatos megnyilvánulás – ha az nem egyezik a DK-s többségű vezetés véleményével. Mint fogalmaznak: az ingatlan eszmei és helytörténeti jelentősége vitathatatlan, miután Újpest Önkormányzata – meglepetésre - már „nemcsak elismeri, hanem figyelembe is veszi minden, az épület jövőjét érintő döntése során. Az általunk hosszú ideje előkészítés alatt álló Duna-parti Kerületi Építési Szabályzat (DKÉSZ) tervezete – amelyet a testület a soron következő ülésén tárgyalhat és fogadhat el –védelemre javasolt épületként nevesíti a Megyeri Csárdát.” Egyúttal hozzáteszik: „visszautasítjuk, hogy egy városunk számára fontos ügyet politikai hangulatkeltésre használjanak fel olyanok, akik nem vállalnak valódi felelősséget a döntések következményeiért. A Megyeri Csárda ügye Újpest ügye – nem kampánykellék, nem politikai trófea.” A közleményből az nem derül ki, hogy kik azok, akik nem vállalnak valódi felelősséget a döntése(i)k következményeiért s milyen döntésekről is van szó a testületben már-már gyakorlattá váló statáriálisan osztogatott előterjesztések gyakorlata mellett.

„Elég szomorú” – kommentálta a történteket portálunk megkeresésére Derce Tamás ex-polgármester, aki 1990-től 20 éven át vezette a városrészt. Arra a kérdésre, hogy polgármesterként mit tett volna a Megyeri ügyében, határozottan kijelentette – egyértelműen él az elővásárlás lehetőségével.

 A politikától bő tíz éve visszavonult Derce Tamás kiemelte, hogy a helyszín nem csak a csárda több száz éves regényes múltja miatt óvandó.

„A honfoglaló magyarok például ott vonultak át elfoglalni a Dunántúlt. Ezen a telken találták meg a 19. században egy állandó római híd törökkori maradványait. Az első úgynevezett komoly ősi törzs, amiről tudomásunk van a népvándorlás idejéből, a jazikok egy falujának a nyomait is itt találták meg a hatvanas években a vízművek által végzett munkálat során. Később a csárda neves művészek, festők kiemelt találkozóhelye volt, de Ferenc József, Sissi császárné is számtalanszor megfordult a falai közt. Véleményem szerint egyértelműen meg kellett volna venni az ingatlant” – sorolta a történelmi okokat Derce Tamás. Hozzátette: „Újpestnek jelképes épülete a Víztorony. De ugyanilyen ikonikus a Megyeri Csárda épülete, helyszíne is, aminek az én szememben történelmi jelentősége van. Ennek megőrzése kötelességünk még akkor is, ha nincsenek meg a mai jogszabályok szerinti műemlékké nyilvánításhoz szükséges feltételei.”

A homályos ingatlanügy veszélyeként nem csak a méltatlanul elfeledett történelmi múlt megőrzésének kötelességét hozta fel érvként.  

„Aki ezt az ingatlant megveszi, nem kizárt, hogy úgy gondolkodik, hogy a vásárlást követő kis ideig még üzemelteti, hogy lecsillapodjanak a kedélyek, majd lebontja és jó áron eladhat egy igen értékes vízparti telket. Információim szerint ugyanis ezt a telket a Duna-partig be akarják, akarnák építeni. Függetlenül a Megyeri Csárdától azt tudni kell, hogy ez a rész az utolsó olyan budapesti terület, ahol ártéri erdő van, bár most rettenetes állapotban. Annak deres járna, aki miatt úgy néz ki a Népsziget egy része, ahogy, de ettől még nem kell mindent beépíteni. Márpedig az érintett területtel kapcsolatos szándék ismereteim szerint arra irányul, hogy az érintett Duna-partot hasonló beépítéssel értékesítsék, mint amilyen a 13. kerületi oldalágon a Marina Part” – nyilatkozta a Hírhatárnak Derce Tamás, Újpest hajdani polgármestere.