Megkérdeztük Magyar György ügyvédet, hogyan tudja az idei vagy bármelyik évben ezt a felvonulást betiltani a kormány? Milyen jogi lehetőségei vannak a kabinetnek és milyen a szervezőknek, mely jogszabályokat kellene ehhez megváltoztatni? És milyen büntetés várhat a felvonulókra, illetve a szervezőkre, ha a tiltás ellenére mégis felvonulnának?

A miniszterelnök évértékelő beszédében azt mondta, hogy a budapesti Pride szervezői ne bajlódjanak az idei rendezvény szervezésével, mert az „kidobott pénz és idő”. Orbán Viktor azt is hozzátette, hogy nem mondanak le a gyermekek védelméről akkor sem, ha bíróság elé rángatják őket, sőt Trumphoz igazodva azt is megígérte, hogy beleírják az alkotmányba, hogy az ember csak férfi vagy csak nő lehet. Orbán ezzel aligha félreérthető módon azt jelezte, hogy a Budapest Pride felvonulást az idén nem lehet majd megrendezni. Ezzel minden bizonnyal túllépett a saját hatáskörén, mert az egyesülési és gyülekezési jogot az alaptörvény és más sarkalatos törvények szabályozzák. Vegyük azonban sorra a lehetőségeket – függetlenül attól, hogy sokan távolságtartóak az LMBTQ mozgalmaktól, illetve nagyon nem nézik jó szemmel ezeket a szerveződéseket. A kormányfőnek az LMBTQ-mozgalmakhoz fűződő személyes viszonya eléggé negatív. A jelenleg érvényes jogszabályok azonban az általuk szervezett felvonulásra is vonatkoznak – hangsúlyozta kérdésünkre Magyar György ügyvéd. Ezek a teljesség igénye nélkül a következők:

1.Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozzon. Az LMBTQ-közösségek nagyjából tucatnyi szervezetet hoztak létre, amelyek bizonyára az alaptörvény rendelkezéseivel összhangban működnek, különben az illetékes hatóságoknak hivatalból el kellene járniuk ellenük.

2.    Az egyesülési jog alapján szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt.

3.    Mindenkinek joga van ahhoz, hogy engedély vagy – a gyülekezési törvényben meghatározott kivételekkel – előzetes bejelentés nélkül, békésen és fegyvertelenül másokkal közösen felvonulásokat és tüntetéseket (a továbbiakban együtt: gyűlés) szervezzen, és azokon részt vegyen.

4.    Aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, a gyűlést annak megtartását megelőzően legfeljebb három hónappal, és a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak.

5.    A szervező, több szervező esetén a vezető nevét, lakcímét, szervező szervezet esetén a képviseletre jogosult lakcímét, valamint azt az elérhetőségét, amelyen a rendőrséggel kapcsolatot tart, a gyűlés helyszínét (útvonalát), kezdésének és befejezésének időpontját, célját, rendezőinek létszámát, résztvevőinek várható létszámát, azt, ha a szervező vagy a vezető indokoltnak tartja, hogy a rendőri szerv képviselője a gyűlés helyszínén jelen legyen.

6.    A bejelentés alapján – ha annak elbírálásához a szervező, a vezető vagy más személy meghallgatása szükséges – a gyülekezési hatóság egyeztetést tart, amelyre a szervezőt vagy vezetőt az általa a bejelentésben megadott elérhetőségen, rövid úton idézi.

7.    A határozatban rendelkezni kell különösen a közbiztonság, a közrend, vagy mások jogainak és szabadságának védelme érdekében szükséges, a gyűlés megtartásához kapcsolódó biztonsági feltételekről.

8.    A gyülekezési hatóság a bejelentés beérkezésétől számított 48 órán belül a gyűlésnek a bejelentésben megjelölt helyszínen vagy időpontban való megtartását megtiltja, ha az egyeztetést követően rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan feltehető, hogy a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár.

9.    A közbiztonságot veszélyezteti különösen, ha a felhívás vagy a gyűlés bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg.

10. Mások jogainak és szabadságának sérelme különösen, ha a felhívás, illetve a gyűlés – az alkalmazott technikai eszközök, időtartama miatt – alkalmas mások magán- és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére, vagy szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogának korlátozására.

11. A gyülekezési hatóság határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat közlésétől számított három napon belül a szervező azonban a döntést bíróság előtt megtámadhatja, amely a kérelem beérkezésétől számított három napon belül határoz.

12. Ha a gyűlés résztvevőinek magatartása a gyűlés törvényességét veszélyezteti – ideértve különösen a gyűlés békés jellegének elvesztését, a békés jellegét biztosító korlátozások megsértését, mások jogainak vagy szabadságának sérelmét is –, és a rend másként nem állítható helyre, a gyűlés vezetője a gyűlést feloszlatja.

13. A rendőrség a gyűlést feloszlatja például akkor, ha azt a tiltó határozat ellenére tartják meg, ha a rendezvény elveszítette békés jellegét, azt nem a bejelentésben foglalt helyszínen vagy időpontban tartják meg. Ilyen esetekben a szervező ötezertől ötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújthatják.

14. A szabálysértési törvény ismeri a gyülekezési joggal visszaélés tényállását, amely szerint ha például nem jelentik be a demonstrációt, a gyülekezési hatóság által tudomásul vett bejelentésben megjelölttől eltérő helyszínre, útvonalra vagy időpontra szervezik a rendezvényt, vagy a résztvevőket a bejelentésben megjelölt helyszíntől, útvonaltól vagy időponttól való eltérésre hívnak fel, illetve aki a gyülekezési hatóság által tiltott gyűlésen vesz részt, szabálysértést követ el, és a büntetési tétel kétszázezer forint is lehet.

A fenti 14 pont elvileg biztosítaná a Pride-felvonulás megtartását, de a Fidesz-KDNP a parlamenti kétharmada birtokában alaptörvényt módosíthat és átírhatja az egyesülési és gyülekezési jogra vonatkozó szabályokat is - mondta Magyar György.

De vajon milyen alkotmányosan indokolható szempontok alapján tehetnének különbséget a többségétől eltérő nemi identitásuk alapján szerveződő emberek egyesületei  és más civil szervezetek között? Az elmúlt években a Pride-felvonulásokon résztvevők száma egyébként azt mutatta, hogy azokon többen vettek részt, mint ahányan az LMBTQ-közösség tagjaként ténylegesen érintettek. Alapvető probléma ezzel kapcsolatban az, hogy a miniszterelnök mintha arra utalt volna, hogy nem engedélyezik idén (és talán több évig) a felvonulást, és ismerve a hazai illetékes szervek hozzáállását, még jogszabály-változtatás nélkül is el tudja érni Orbán, hogy ellehetetlenítse a felvonulás megtartását.

Kertész Z. István