Az ellenzéki párt által meghirdetett nemzeti menet a Bajcsy-Zsilinszky út és az Andrássy út találkozásától indult a Hősök terére.

Az Andrássy út és a Nagymező utca kereszteződésében az 1956-os utcai harcokra emlékeztető installációt állítottak fel: az úttesten égő, füstölő autók voltak láthatók, fegyverek ropogása, valamint korabeli rádióadások részletei voltak hallhatók. Az elrendelt légtérzár ellenére a tömeget drónok követték.

A Terror Háza Múzeumnál az 1956-os forradalmat követő megtorlás áldozatainak fényképeit és fehér rózsákat helyeztek el a résztvevők.

A vonuló tömeg első sorában Magyar Péter mellett látható volt Radnai Márk és Forsthoffer Ágnes, a párt két alelnöke, Kollár Kinga, a párt EP-képviselője, Ruszin-Szendi Romulusz, a párt politikusa, Bódis Kriszta, a párt társadalompolitikai szakértője, Velkey György László, a párt kabinetfőnöke, Nagy Ervin színész és Rost Andrea operaénekes.

„A pesti srácok és lányok nem kértek többet, csak hogy szabadon élhessenek a saját hazájukban" - emelte ki Magyar Péter a beszédében. Úgy folytatta: bár november 4. után úgy tűnt, hogy a forradalom elbukott, de a lélek, a magyar lélek győzött, mert a szabadság lángját, amit '56-os elődeink gyújtottak meg, azóta sem tudták eloltani.

„Október 23. nemcsak a múlt, hanem a magyar jövő üzenete is: hogy mindig lesznek, akik ki mernek állni, akik hisznek a szabadságban, és akik újra és újra felgyújtják azt a lángot, amit a pesti srácok és a pesti lányok gyújtottak meg 1956 októberében" - fogalmazott a politikus.

„1956 szelleme 1989-ben újraéledt ezen a téren, amikor egy fiatal férfi kiállt a Műcsarnok lépcsőjére, és kimondta sokunk vágyát" - utalt Orbán Viktor akkori beszédére.

„36 év telt el azóta, és ma már nehéz nem észrevenni a tragikus iróniát: az a politikus, aki egykor az orosz csapatok kivonását követelte, ma a Kreml leglojálisabb szövetségese" - fogalmazott, hozzátéve, hogy Orbán Viktor mára maga épített ki egy rendszert, amely a hatalmat összpontosítja, a sajtót ellenőrzi, és félelemmel irányítja a hazáját.

„6 évvel később annyira rettegnek, odáig süllyedtek, hogy megtiltották, hogy ez a mai beszéd - emlékezve a rendszerváltásra - a Műcsarnok lépcsőjén hangozzék el" - jegyezte meg. A Tisza Párt elnöke arra is kitért, hogy szerinte az elmúlt két évtizedben október 23. mostohaünnep volt, mert „hazánk vezetői szemlesütve kizárólag saját híveik előtt próbáltak hamis párhuzamokat vonni".

„Hogy tudott volna őszintén beszélni a forradalomról az, aki családilag ellenforradalomként élte meg 1956-ot?" - tette fel a kérdést Magyar Péter, majd úgy folytatta: „Hogy lenne őszinte az ünnepi beszéde annak, aki 1989-ben forradalmi szavakkal parádézott, miközben mára kiderült, hogy az előző rendszerrel kizárólag az volt a baja, hogy azt nem ő irányította?"

Április 12-én hivatalosan is lezárunk egy húszéves korszakot, a Gyurcsány-Orbán-rendszert, amely cinizmusra, félelemre és hazugságra épült - jelentette ki, hozzátéve, bebizonyítják: „a politika valóban lehet szép, igazságos, őszinte és hasznos".

„Alig több mint 170 nap múlva egy szabad és mosolygós országban fogunk ébredni. Ahhoz, hogy ez így legyen, szükségünk lesz alázatra, emberségre, kőkemény munkára és egy nagy adag hazaszeretetre" - mondta Magyar Péter, aki arról is beszélt, hogy új országjárást indít „Út a győzelembe" címmel. Kiemelte, november 4-ig minden magyar a világ legtisztább forradalmának hőseire emlékezik.

„Másnap, november 5-én pedig elindítjuk az eddigi leghosszabb és legfontosabb országjárást, eljutunk mindenhova és mindenkihez" - tette hozzá.