A Fővárosi Törvényszék tavaly januárjában meghozott elsőfokú ítéletében megállapította, hogy az OS-en közzétett közleményekért az MTI is felelősséggel tartozik, és valótlan közlemények esetén helyreigazításra kötelezhető.

A később másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla ezzel egyetértett, és helyreigazításra kötelezte a közmédiát, akik ezt követően a Kúriától kérték a precedens értékű ítélet felülvizsgálatát. A múlthéten kézbesített felülvizsgálati ítélet azonban fenntartotta a jogerős döntést, és ezzel eldőlt: mindenféle felelősség nélkül az MTI OS sem terjeszthet valótlan tényeket.

Mint ismeretes, az utóbbi években különös munkamegosztás alakult ki az állami hírügynökség, az MTI, illetve részegysége, az Országos Sajtószolgálat (OS) között. Utóbbi elvileg a közélet szereplői (pl. pártok, kormányszervek, társadalmi szervezetek, egyházak, szakszervezetek stb.) közleményeit különösebb szerkesztés nélkül közli. „Cserében” a közlemények tartalmáért a közrebocsátó vállalja a felelősséget.

Ehhez képest az elmúlt időszakban az MTI OS bizonyos közlemények közzétételét mégis megtagadta. Gyakran arra hivatkozott, hogy a közlemény közzétételével sérülne valakinek a személyiségi joga. Erre került például sor, amikor a közleményben a közmédiát, a miniszterelnököt, Mészáros Lőrincet, Habony Árpádot vagy Tiborcz István érte volna – az MTI szerint személyiségi jogot sértő – kritika.

Ugyanakkor, ha a kormánynak nem kedves szereplőkről van szó, már nem ilyen finnyás az MTI OS – a Helsinki Bizottsággal kapcsolatos képtelen vádakat tartalmazó közleményeket is simán átengedte az állami sajtószolgálat.

Így tett tavaly december 8-án is, amikor a Kormányzati Tájékoztatási Központ kommünikéjét közölte, amit átvett az anyacég, az MTI is, és rá hivatkozva közölt számos más sajtóorgánum.

Az MTI, az állami hírügynökség úgy tartotta, és a saját szabályzata is úgy szól, hogy ha az OS szűrűjén átment hírek közzétételével („esetleg”) valótlan tényeket híresztelne, azért helyreigazítási kötelezettséggel nem tartozik, mert a közleményeket nem ők írják.

A Helsinki Bizottság álláspontja szerint ugyanakkor az lehetetlen, hogy az MTI egyrészt válogat az OS útján közzétehető közlemények között, másrészt a döntéseiért semmilyen jogi felelősséget nem visel.

Ha már „cenzúrázza” a közleményeket az MTI OS, akkor a valótlan tényeket tartalmazó közleményeket legyen köteles helyreigazítani.

Ez nyilvánvalónak tűnhet, ennek ellenére az MTI álláspontja szerint mivel nem ők írják a közleményeket, ezért nem végeznek szerkesztést sem, az pedig jogilag feltétele a helyreigazítási szabályok alkalmazhatóságának. Csakhogy – érvelt a Helsinki Bizottság – a törvény szerint a szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti. És az nem lehet vitás, hogy az MTI válogat az OS-en lehozott közlemények között.

Ezzel az elvi kérdéssel egyet is értett az ügyben eljáró mindhárom bíróság, és a Kúria ítéletében megerősítette, hogy az MTI Országos Sajtószolgálata szerkesztést végez, így a valótlanul híresztelt tényeket köteles helyreigazítani.

(forrás: szabadhir.hu)