A cikk szerint a hét érintettnek nem kellett rendőri előállításra számítania, hanem idézésre jelentek meg a nyomozóknál. Mindannyiukat hivatali visszaéléssel gyanúsítják. A nyomozók mind a hét embernél házkutatást tartottak, valamint elektronikus eszközökről is adatokat mentettek le.

Az ügy hátterében Simor András korábbi jegybankelnök állításai állnak, aki tavasszal arról beszélt, hogy 2023-ban az MNB pénzügyi felügyeletért felelős akkori alelnöke nyomást gyakorolt az Erste Bank vezetésére azért, hogy Simor távozzon az osztrák Erste Group felügyelőbizottságából.

Simor szerint 2023 decemberében az MNB-be hívták az Erste Bank Magyarország vezérigazgatóját, Jelasity Radovánt, ahol egy szűk helyiségben azt közölték vele, hogy amíg Simor a bécsi felügyelőbizottság tagja, addig a magyarországi bankfelügyelet rendkívül szigorúan jár majd el az Erstével szemben. Simor később lemondott tisztségéről. Elmondása szerint annak idején azért nem tett feljelentést, mert nem látta bizonyíthatónak az esetet.

Az MNB ezután belső vizsgálatot indított, majd feljelentést tett. A nyomozás tavasszal kezdődött, az elmúlt hónapokban pedig a hatóságok az MNB-től és az Erstétől is iratokat szereztek be.

Matolcsy a gyanúsítotti kihallgatása után közzétett videójában tagadta a vádakat. „Hamis mesének” nevezte a történetet, és azt mondta, hogy ha történt is ilyen találkozó, arról nem tudott, így utasítást sem adhatott fenyegetésre. Szerinte az MNB működési rendje alapján az is elképzelhetetlen, hogy a pénzügyi felügyeletért felelős alelnök ilyen módon gyakorolt volna nyomást bárkire.

Az Erste áprilisban azt közölte, hogy az elmúlt időszakban többször tapasztaltak a bankkal szemben hátrányos, esetenként jogszerűségi szempontból is vitatható bánásmódot, és jelezték, hogy egy vizsgálat esetén együttműködnek. Jelasity Radován később arról beszélt, hogy megkönnyebbülést érzett a választás eredménye miatt.