A Legfelsőbb Bíróság volt elnökét - akit a kormánypárti Tisza-frakció jelölt államfőnek - titkos szavazáson, 140 igen és 6 nem vokssal választották meg a képviselők.

A parlament azért választott új köztársasági elnököt, mert az alaptörvény tizenhetedik módosításával Sulyok Tamás államfői mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vette át.

Baka András a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép államfői hivatalába.

„A jogsértéseket fel kell tárni, a közpénzfelhasználást ellenőrizni kell, ugyanakkor nem építhetjük az új Magyarországot a bosszúra" – mondta beszédében az új köztársasági elnök. A pártpolitikai semlegesség fontosságáról beszélt, de szerinte ez nem válhat értéksemlegessé.

„Azért vállaltam a felkérést, mert úgy gondolom, Magyarország történetének olyan időszakához érkezett, amikor az állam működéséről, az alkotmányosságról és az ország közösségéről való komoly gondolkozásra van szükség. Az elmúlt évek után a társadalom többsége most felszabadulást és reményt érez. Mások csalódottságot és bizonytalanságot. Ezek az érzések együtt vannak jelen a mai Magyarországon. Egy demokratikus társadalomban ez nem rendellenesség, hanem természetes állapot. Épp ezért nem kerülhetjük el a szembenézést, tudnunk, értenünk kell, hogy jutottunk ideáig” – mondta beszédében Baka András, újonnan megválasztott köztársasági elnök.

Szerinte a jogsértéseket ugyan fel kell tárni, a közpénzfelhasználást ellenőrizni kell, ugyanakkor „nem építhetjük az új Magyarországot a bosszúra”.

Ebben a helyzetben különös szerepe van annak is, hogyan értelmezi saját szerepét a köztársasági elnök – mondta. „Nekem a nemzet egységének kifejezése pártpolitikai semlegességet, de semmiképpen sem értéksemlegességet jelent.”