A négy ellenzéki illetve független képviselőnő egységesen állt ki az Isztambuli Szerződésnek a hazai jogrendbe való állítása mellett, de egymástól eltérő érveket soroltak fel a Parlamentben megtartott sajtótájékoztatójukon.

Szelényi Zsuzsanna független képviselő a napokban ismét napvilágot látott szexuális botrányokkal indokolta, hogy a sajtó figyelmét kérik. Külön kiemelte a jelenlévő újságíróknak, hogy a médiának is óriási felelőssége van abban, hogy az emberek ráeszméljenek arra, tűrhetetlen a helyzet. Kiemelte, hogy nem kell a rivaldafényben állni ahhoz, hogy szexuális zaklatás érjen valakit, iskolás lányok, hivatali dolgozók kerülhetnek ilyesmitől nehéz helyzetbe. Ki kell állni a szexuális, a fizikai és a verbális zaklatás ellen, amelyeket férfiak is elszenvedhetnek, de az esetek több, mint kilencven százalékában lányok és nők az áldozatok. A képviselőnő arról is beszélt, hogy a hatalmi helyzetből könnyen adódhat érzelmi, fizikai kiszolgáltatottság, ami sokszor átfordulhat a zaklatás különféle formáivá.

Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó szerint tűrhetetlen, hogy Magyarországon hetente egy nő és havonta egy gyermek hal meg családon- vagy kapcsolaton belüli bántalmazásban, és minden ötödik nő van kitéve szexuális zaklatásnak. Szintén kiemelte a média felelősségét, és a közmédia Marton László rendező zaklatási ügyeinek elhallgatását külön felháborítónak tartotta. Továbbá szólt arról is, hogy a KDNP szerint a nők a hibásak azért, hogy nem születik elég gyermek, miközben egy felháborító tartalmú plakát fénymásolatát mutatta fel a jelenlevőknek.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke szerint a nők elleni erőszak nem a fizikai bántalmazással kezdődik, hanem azzal, ha egy társadalom megengedi a lányokat nyíltan prostitúcióra buzdító egyik internetes oldal hirdetéseinek a közzétételét. Ebben az esetben a reklámok elhelyezésére még uniós pénzeket is felhasználtak, ami arra utal, hogy a hatalomban lévők szerint akár tárgyiasítani is lehet a nőket.

A Lehet Más a Politika (LMP) frakcióvezető-helyettese, Schmuck Erzsébet szintén utalt rá, hogy az elmúlt hetekben napvilágra került szexuális zaklatási botrányai is sürgetik az Isztambuli Szerződésnek a hazai jogrendbe állítását. A politikus-asszony arra is felhívta a figyelmet, hogy a dokumentumot a kormány már három éve aláírta. A tényleges működtetéshez nyolc milliárd forintra lenne szükség, amely forrás rengeteg érintett védelmét segítené elő. Továbbá a kormány-kabinet egyik tagja tavasszal még arról beszélt, hogy az őszi parlamenti ülésszakon napirendre veszik az ügyet.

Kertész Z István