Szinte teljesen hiányoznak a fiatalok a politikából, erősíti meg észrevételünket dr. Cseh Katalin, a Momentum elnökségi tagja. Szerinte ennek egyik legfőbb oka, hogy a politikusok nem beszélnek, nem érdeklődnek a korosztály valódi problémái iránt.

Talán kezdjük azzal, hogy az LMP ifjúsági tagozata, a Lehet Más a Jövő szerint le kellene vinni a választókor alsó határát 16 évre. A Momentumban, hogyan látjátok ezt az ötletet?

Abszolut támogatható, úgyis eléggé el vannak fordulva a politikától a fiatalok, nem árt ha a felelősség és a politika iránt már hamarább felkelthetnénk ezzel az érdeklődésüket. Már évek óta megfigyelhető, hogy egyre jobban elfordulnak a fiatalok a politikától, persze ez a többi korosztályra is jellemző, de még sem ilyen mértékben. Ezért is célszerű lenne lejjebb szállítani a választói korhatárt.

Viszont úgy hallom, hogy visszaállítanátok a tankötelezettségi kort 18 évesre, a kettő összefér?

De még mennyire! Akik már 16 évesen kiszakadnak a tanulmányaikból azoknak rendszerint kódolva van, hogy a jövőjükben szinte mindig a szegénységi ráta közelében vagy alatta lesznek, hiszen kellő tudás nélkül egyre nehezebb lesz boldogulni. Képzeld el, hogy azok, akik ma még csak óvodába, általános iskola alsó tagozatába járnak 10-15 év múlva olyan munkát fognak végezni, ami ma még nem is létezik és ezzel párhuzamosan egy csomó most még regnáló munkalehetőség el fog tűnni a kínálatból. Tehát az egész életen át való képzésé a jövő, ezért is az a minimum, hogy 18 éves korig lehetőleg mindenkit benntartsunk a közoktatásban.

Szinte félelmetes, hogy nem is tudható, hogy egy, másfél évtized múlva milyen összetételű lesz a munka világa Magyarországon, hogyan képzelhetik el így a fiatalabbak a jövőjüket?

Pont ez a lényeg, hogy tudásalapú Magyarországot építsünk és próbáljunk elmozdulni abból a gazdaság-szerkezetből, ami ma jellemző hazánkra. Orbán Viktor miniszterelnök, hogyan gondolkodhat a jövőnkről, amikor még a számítógépet sem tudja használni? A jövő nem arról szól, hogy képletesen szólva majd futószalag mellett állunk és valahogy megélünk! Ennél több kell, jobb kell a nemzetünknek! Olyan gazdaságot kellene kialakítanunk, amelyben a jelenleginél lényegesen nagyobb a hozzáadott érték, magyarul a tudásalapú társadalmat kellene megteremteni, nem a XX. századot folytatni.

Most kicsit elkanyarodtunk a fiataloktól, hiszen amit mondtál az valamennyi korosztály problémája.

Igen, így van! Attól, hogy mi jellemzően a fiatalok pártja kívánunk lenni, attól még komplexitással kezelnénk a társadalmi és gazdasági problémákat. Az természetes, hogy az egyes korosztályok érdeke eltér egymástól, sőt mondhatni a társadalom egészére is, hogy egyre jobban elidegenednek egymástól az emberek, de előre csak úgy lehet lépni, ha az valamennyiünk érdeke.

Hol húzzuk meg a korhatárt, ki számit fiatalnak és a Ti elképzelésetek szerint, hogy éreznének kedvet az aktívabb politizáláshoz?

Rögtön a kérdésed végével kezdem. A fiatalokat leginkább fiatalok tudják megszólítani, ezért mindenkit arra ösztönzünk, hogy vegyen részt aktívan a közéletben, bármelyik politikai pártot is választja, tehát nem csak minket, jobbá teszi, elősegíti a társadalmi párbeszédet. Gondolkodhatunk abban úgy is, hogy ha a különböző irányultságú pártokban mindenhol több lenne a fiatal, akkor talán könnyebb lenne egymással is vitatkozni, könnyebben meg tudnánk állapodni valamilyen közös nevezőben.

El tudod képzelni, hogy például egy 16 éves fiú vagy lány aktívan foglalkozzon a közélettel?

Persze! Többek között ezért is jött létre a Momentum! Sőt még a fiatalabbaknak sem ártana odafigyelni a közéletre, talán jobban fel tudnának készülni a felnőttebb korszakukra. Elég, ha csak azt mondom, hogy a 25 év alattiak szavazási hajlandósága kifejezetten alacsony. És miért, mert, ha a család többi tagja sem tudja áttekinteni a politikai helyzetet vagy nem érti meg, hogy merre van előre, akkor honnan lenne voksolási ambiciója az előbb említett korcsoportnak?

Szóval mondjuk a 25 éven aluliakat tekintsük az igazán fiataloknak?

Nem, szó nincs erről, ez csupán egy felmérési eredmény, amit nem árt felemlegetni. Azonban nem kifejezetten életkor alapján kell látni a fiatalok elvárásait, hanem inkább élethelyzetek szerint. Például egy húsz éves fiatal, aki már családot alapítana a párjával az olyan gondokkal szembesül, mint általában a harmincasok eleje vagy közepe. Viszont aki 26-27 évesen még egyetemen tanul és otthon lakik a szüleivel, inkább az előbbi korcsoport problémáival és vágyaival éli mindennapjait.

De azért csak van valahol egy választóvonal fiatal, középkorú és idősebb között? Tényleg a Momentumban mi az átlagéletkor?

Természetesen van választóvonal az egyes korcsoportok között, de az nagyon kitolódhat az előbb már említett élethelyzetek miatt. Éles határvonalat nem lehet húzni, de azért marginalizálni sem kell a dolgokat.

A pártunk eredeti felállásában 25 éves volt az átlagkor, most felment ez 35-re, mert főleg vidéken, nagyobb számba jelentkeztek hozzánk a magasabb korcsoportokból is. Például az egyetemi városokban működő csoportjaink korösszetétele fiatalabb, mint egy mezőgazdasági nagyközségben lévőé. Azonban az nem baj, ha a Momentum helyi csoportjai leképezik a település összetételét.

Most mégis az az érzésem, hogy mégis inkább a fiatalok problémái állnak hozzátok a legközelebb.

Szélesebb körben kívánunk politizálni, hiszen ami ma Magyarországon történik azt csak nagyobb társadalmi összefogással lehet megváltoztatni. Így a Momentum sem mondja ki, hogy csak a fiatalok érdekelnék. Tény viszont, hogy nem csak korösszetételben, hanem egyébként is fiatal párt vagyunk. A tavaly év eleji sikeres Nolimpiás akciónkkal tűntünk fel, de csak 2017 májusától vagyunk párt. Azt azonban már most látjuk, hogy a fiatalok megnyerése, bevonzása nélkül nem tudnánk a számunkra kívánatos úton tovább lépni.

Akkor mégis csak igaz, hogy az alacsonyabb korosztályok érdekét hangsúlyosabban  képviselnétek.

Nem pont így fogalmaznék, de a többi párttal összehasonlítva valóban nem alaptalan ez a feltételezés. Sőt már a gyermek- és tinédzserkor egyik legsúlyosabb problémáját is igen csak szeretnénk megoldani. Olyan iskolarendszert kellene létrehozni, amely kihozza a diákokból a képességeiknek megfelelő maximumot. Megint ott vagyunk, amiről már szó esett, azért lenne erre szűkség, mert csak így lesz képes a jövő munkavállalója helytállni abban a gazdaságban, amelyben a minél nagyobb hozzáadott értékű munka lesz a követendő, magyarul tudásalapúvá válik a ma még egyszerűen elvégezhető feladat is. Olyan munkakörnyezetre kell felkészíteni a ma diákjait, ahol minden  változhat és minden folyamatosan megújul.

És hogyan jön el ez a modern, megújuló Magyarország?

Ez valóban nagy kérdés, márt csak azért is, mert ezt az országot valóban fel kell készíteni a XXI. századra, de ezt a jelenlegi kormány nem érti. És nem csak nem érti, hanem nagy szavak használata nélkül mondom, hogy a jelenlegi politikai vezetés teljesen elfelejtkezik a fiatalok generációjáról.

Vérfrissítés kellene a pártokban, a fiatalabbak bevonását segíteni a döntéshozatalokba, de most erről még csak álmodhatunk.

Miközben a fiatalok aktivizálódásáról álmodunk, mit tesz a Momentum értük?

Sok mindent és ennek már látjuk biztató jeleit is. Mi például a valós problémákra keressük a jó megoldásokat. Ilyenek az elszállt albérleti árak, a családalapítás anyagi feltételeinek nehézsége vagy a lakhatás megkönnyítése. Látjuk, hogy a fiatalok igényeivel gyakorlatilag egyáltalán nem foglalkozik a politika, így ők se rajonganak a politikáért. De vannak már biztató jelek is, egyre több első szavazó keres meg minket, korosztálytól viszonylag függetlenül.

Beszélgettünk a problémákról és olyan érzésem van, hogy a felsorolásnak még nincs vége.

Az egész társadalomra rámondhatjuk, hogy eléggé passzív, ha nem így lenne, biztosan nem tartana itt az ország amilyen mélyen most van. Nem csak gazdaságilag, hanem érzelmileg is eléggé lent vagyunk. Most gondoljunk bele! Egy átlag fiatal, akinek nincsenek túl jó anyagi helyzetben a szülei és úgymond az életkezdésnél tart, seregnyi bizonytalanság veszi körül. Kimondhatjuk, hogy szinte totálisan nincs itthon tervezhető életlehetőség egy fiatal, de még egy korosabb számára sem. Az meg nem megoldás, hogy elmegy külföldre a fél ország!

A következő lépés?

Az április nyolcadiki országgyűlési választásokra minél több embert „elvinni”.

Úgy tudom, hogy a párt vezetőségéből sokan jöttetek haza – direkt a helyzet megváltoztatásáért külföldről.

Igen, így van, én Hollandiából jöttem vissza, de többen hasonlóképpen cselekedtek. Sőt ez nem véletlen, hiszen a Momentumnak nem igazán van pénze, így mi csak úgy tudjuk „főállásban” építeni és vezetni a pártot, hogy többnyire a kint keresett pénzünkből élünk meg.

Kertész Z István/képek: Momentum