Ha a gépek lefoglalásának tényleg az az indoklása, hogy a gyermek tavaly októberben ráfestett valamit két középület falára, akkor ennek a kitalálásához minimum elmefogyatékosnak kellett lenni.

Hogy mi volt a valódi ok, azt teljesen szükségtelen találgatnunk. Nem az ujjamból szoptam ezt a baromságot: "A számítógépét mindenesetre azért vette el tőle a rendőrség egy időre, mert a hozzá hasonló művésztinik jellemzően előszeretettel örökítik meg az alkotásaikat, vagyis a gépen bizonyítékok lehetnek. A rendőrség egyébként azt gyanítja, hogy a kis Rékasi fiatal kora ellenére már vagy tucatszor fújt össze különböző dolgokat" - írja a legkormányszócsövebb kormányszócsővé lett Origo.

És, teszi hozzá, "... a rendőrségi házkutatási határozatot január 18-án állították ki.Tehát éppen egy nappal korábban, mint a január 19-i diáktüntetés." Ez csak azért érdekes, mert Zsiga - barátainak Ziggy - mintha ehhez (is) kapcsolná a vegzatúrát.

Ziggy-Zsiga már majdnem régi motoros. E ténynek azért van némi jelentősége, mert ha igaz, plusz igaz a lefújás is, akkor édes mindegy, mikor kelt a házkutatási határozat.  Amely házkutatásra egyébként január 25-én (hat nappal a tünti UTÁN) került sor. Bármit ráírhattak. Nekem nyugodtan elhihetik: bármit, előtte bármikor. (Néha utána is. Nem szokták a delikvensek alaposan áttanulmányozni. Időt se nagyon kapnak rá.)

A dátumnak a diáktüntetés szempontjából akkor lenne (periférikus) jelentősége, ha a házkutatás ELŐTTE zajlott volna le. A házkutatás amúgy csak formailag határozat, valójában legalább ugyanannyira parancs. A köznyelv így is hívja. A határozatok az érintetteknek szólnak, a parancsok a végrehajtóknak. (Angolszász országokban "search warrant", azaz bírói engedély, hogy az így szerzett bizonyítékok a tárgyaláson felhasználhatók legyenek. Ott nem kötelez senkit semmire.)

Van a házkutatásnak még egy, az (előző) Orbán-kormányhoz kapcsolódó érdekessége: alig telt el 2010-es hivatalba lépésük után három hónap, és elsők között változtatták meg a szabályozást. Ők ezt új közbiztonsági koncepciónak nevezték. Hogy mindenekelőtt ki volna a "köz", találgathatnak kedvükre. Csak azért írom pluszban le ezeket, hogy lássák, mennyire tudatosan készültek-készülnek az istenek alkonyára. Ami be fog következni, nagyon durván, és csak relatíve lassan. Majdnem pont úgy, ahogy Menyhárt Jenő és az Európa Kiadó énekelte igen bő harminc esztendeje. Hogy vót?

Nos, 2010-től már szabálysértés - ez időben olybá tűnik, Rékasi is azt valósított meg, ha megvalósította - gyanúja esetén is helye van a házkutatásnak. És határozat se kell hozzá minden esetben. A varázsszó a "halaszthatatlan". Önökre bízom a felmérést, hogy ez mit jelent. Ne csak tolvajokra gondoljanak, hanem gondoljanak például egy gyorshajtóra. Vagy egy tilosban várakozóra. Vagy bárkire, aki - gyalog - átmegy a piroson. Ők is szabálysértők. Csak ki kell várni. Hogy aztán mi a tényleges ok, az - abban a pillanatban - az eljáró és eljárást elrendelő szervek édes titka. Akárcsak most.

A rizsa már 2010-ben elkezdődött, a határozat hiánya indoklásakor. "Mondjuk, egy szemtanú látja, hogy melyik udvarba vitték az ellopott kerékpárt, ilyenkor azonnal intézkedni kell a rendőrnek - magyarázta el példával szemléltetve a parancs nélküli házkutatás jelenlegi formáit dr. Vargáné Szombati Andrea [a Békés megyei főkapitányság sajtóreferense]." Hát persze. A szemtanú, a kerékpárt, az udvarba. Vagy más, mást, máshova. Végül is oly mindegy.

Nos, tételezzük fel - szigorúan a fantáziánkra hagyatkozva -, hogy valaki kíváncsi valamire kis barátunk számítógépén, és nincs kéznél egy orosz hacker sem, a magyarok pedig, akiknek van szabad kapacitásuk, olyanok, amilyenek. (A Nemzetbiztonságnak ez apró falat, ilyen ügyhöz hozzá se kezd. Neki ott vagyunk mi, többiek. Pártvezetők, újságírók, és még sokan mások. Egyre többen.) Kitalálja - vagy kapóra jön neki - ezt a graffiti-dolgot, aztán - a "nyomozás" érdekében - eldugul, a magyarázkodást pedig rábízza valamilyen idiótára. Aki összevonja a kettőt, hozzá kavar egy kicsit a dátumokkal, és már kész is Albert Einstein illata, hogy maradjunk a nyolcvanas évek-béli avantgárdnál, jelesül most épp a Bizottságnál.

Kedves Tájékoztató Iroda. Ha én holnap - álszakállal, álbajusszal, magasított cipőben, három párnával kitömve a ruhám - kimegyek a Lendvay utcai Fidesz székház falához, és összemaszatolom, ezután végtelen hiúságomban lefotografálom a művem, majd saját nevem alatt felrakom a Facebookra, az... az az égvilágon semmit nem fog bizonyítani. Még azt se, hogy ott jártam, kivéve, ha csinálok vele egy szelfit, de az is kimerül ennyiben. Ha eldicsekszem vele, dettó. Ha számítógépes naplót vezetek az ilyenekről, az is dettó. A beismerő vallomás önmagában nem bizonyíték. Ahhoz más is kell. Egy kicsit konkrétabb, ami az összefüggéseket illeti. És a telefonom? Amivel a fotókat készíthettem. Azzal kellett volna kezdeni, nemde? A mozgása is nyomon követhető. Na persze, kérdés, kinek a zsebében volt. Úgyhogy még itt is árnyékra lehet vetődni.

Ekkora, pitiáner, piszlicsáré cumóból... a Kádár-kor eleje és közepe. Bocsánat, közepe, majd az eleje. Nem a vége, mert az ezeknél jóval szabadabb volt. Most visszafele megyünk az időben. Irány Rákosi.

Nem akar ez magától megszűnni. Nem lesz se glasznoszty, se peresztrojka. Egyik lépés a másikból következik, és egyre kevésbé lehet az útról letérni. Most még csak azzal nem törődnek, hogy mivel indokolnak. Nemsokára már magával az indoklással se fognak törődni. Nem csak azért, mert nem akarnák, hanem azért, mert már nem lesz mivel magyarázni. Most még a furfangos jogszabályok korát éljük, lásd a bevezetendő kötelező sajtókamarai tagságot. Később már annyira durva eszközökre lesz szükség, hogy nem lesz lehetőség az elmismásolásukra. Valamit akkor is mondani fognak, de elbújtatni nem fogják tudni őket. Akkor a Rékasi Ziggy ügyében nyilatkozó elmefogyatékosokhoz hasonlók munka nélkül maradnak. Vagyis dehogy: kapnak majd "más, fontos" feladatot. Onnantól nem kell megerőltetniük azt a keveset, amit agyként kaptak a mostoha természettől.

Megromolniuk nem kell. Már jó régen sikerült. Egyelőre ők ostromolnak, egyáltalán nem szelíden, nem szépen, és egyre hangosabban. Lassan - relatíve lassan, ahogy írtam - durvulnak is. Látják és tapasztalják. És aztán... aztán Isten tudja - mi csak sejtjük -, hogyan jön majd el a vég.

De eljön. Olyan durvasággal, mint amilyennel kiprovokálják. Merthogy aki fegyvert fog, fegyver által vész el. Semjén doktor is rögtön kitalálná, ki mondta.

Peter Gaal