A portál szemtanúkra hivatkozva számolt be egy vasárnapi eseményről, miszerint egy idős nőt leszállított a kalauz a vonatról. Mivel nem voltunk ott, így csak a hírportálon megjelenteket tudjuk figyelembe venni. Egy másik esetben viszont személyesen is jelen voltunk, bár ott végül másképp alakult a helyzet.

A 444 beszámolóját és a MÁV reagálását röviden összefoglaljuk.

Egy láthatóan idős, mindenképpen 65 év fölötti hölgy utazott a Budapest – szolnoki vonaton. A jegyvizsgáló kalauz arra hivatkozott, hogy már lejárt a személyi igazolványa érvényessége, ami alapján jogosult a díjmentes utazásra, ezért felszólította, hogy fizesse meg a teljesárú díjtételt plusz a büntetést a jegy nélkül utazásért. Egyes szemtanúk szerint mindezt kiabálva és az utas letegezésével. Mivel az idős hölgy nem rendelkezett annyi pénzzel, amennyit a kalauz követelt tőle, ezért kénytelen volt leszállni az egyik állomáson. Azonban néhány utastárs – felfigyelve a kalauz hangos viselkedésére – közbelépett és a már a peronon álló hölgyet visszahúzta a vagonba és az egyikük a kalauztól megvette saját pénzéből a jegyet. Erre mondta később a kalauz, hogy „pártfogóval könnyű”.

A 444 kérdésére az esettel kapcsolatban a MÁV azt válaszolta, hogy az üzletszabályzat az üzletszabályzat, bár sajnálja, ami az idős hölggyel történt.

A MÁV arra viszont nem reagált, hogy a kalauz, egy szemtanú szerint, az eset után leszállítással és rendőrrel fenyegette meg azt az utast, aki kifizette a néni jegyét.

Miszerintünk a MÁV továbbá arra sem adott magyarázatot, hogy hol található az üzletszabályzatban az idős utasok letegezése, a kiabálás, a rendőrrel fenyegetés és a vasúti szerelvény önkényes megállítása.

Örökbérlet helyett csokor virággal és csokival kért elnézést később a MÁV 

Hírportálunkon már többször foglalkoztunk azzal, hogy a tömegközlekedést fenntartó vállalatok nem hatóságok, hanem szolgáltatók, annál is inkább, mert működésüket az teszi lehetővé, hogy igen nagy arányban közpénzzel támogatják meg őket, így a MÁV-ot is. Ezért a közlekedési társaságoknak még egy átlagos szolgáltatónál is kedvesebbnek, de mindenképpen utasbarátabbnak kellene lenniük.

Most nézzük meg a konkrét esetben mit nem tehetett volna meg a jegyvizsgáló!

Nem tegezhette volna le semmilyen körülmények között az utast, nem csak a kora miatt, hanem azért sem, mert hivatalos minőségben nincs tegeződés, még akkor is kérdéses, ha egyébként a két fél tegezné máskor egymást. Továbbá egy kalauz nem bonyolódhat olyan vitába, amit csak hangoskodással tud megoldani, hiszen a lehetőségei egyébként is bővebbek, mint egy utasnak. Mivel az utas megmutatta a személyi igazolványát – ezért egyértelműen együttműködő volt. Attól, hogy a dokumentum érvényessége lejárt, a születési dátum még igaz marad, ha már a kalauz a szemmértékre nem akart adni.

Amikor egy jegyeket nézegető kalauz vagy ellenőr olyant mond, hogy rendőrt hív, általában igen negatívan hat még azokra az utastársakra is, akiket közvetlenül nem érint a fenyegetés. Ugyanakkor mégis érinti őket egy olyan fenyegetőzés, hogy „addig nem megy tovább a vonat.. a busz, míg nem teljesül, amit mondok – a kalauz vagy jegyellenőr esetleg a járművezető részéről. Egy esetlegesen jegy nélküli utazás ellen ugyanis nem lehet úgy fellépni, hogy egy teljes közlekedési eszköz, esetenként egy tíz kocsiból álló vonatszerelvény útját önkényesen megállítják. Ez súlyosan és aránytalanul korlátozza a többi utasnak, a menetrend alapján megtervezett utazásához való jogát. Végül, ha a szolgáltató – jelen esetben a MÁV – megtartja a szóban forgó munkatársát, akkor a hitele erősen romlani fog, és a többi jegyvizsgálónak is megnehezíti a helyzetét. Az emberek emlékeznek az ilyen helyzetekre.

Viszont személyesen ott voltunk a Budapestről Pilisszántóra közlekedő autóbuszon január 27-én kora délelőtt. Itt pont fordítva történt, egy jóval 65 évesnél idősebbnek látszó nő utazott a járaton, amikor Pilisvörösvárnál felszálltak a jegyellenőrök. Az tűnt fel, hogy sokáig vacakolnak annál az utastársunknál, mikor láthatóan díjmentes utazásra jogosult. Aztán kibontakozott a történet, hogy még nem múlt el 65 éves, és ezért teljesárú jegyet vett, de nem találja a bilétáját. A sofőr is igazolta, hogy a nő tényleg váltott nála Budapesten menetjegyet. Közben a két ellenőr mindenféle kütyüt vett elő, meg telefont, keresték a rendőrségi kapcsolatot is. Bár a nő nem találta meg a jegyét, abban egyeztek meg, hogy vesz egy újabbat az egész útra. Mi meg készenlétbe helyeztük magunkat, hogy ne szállíthassák le az országúton. Végül az ellenőrök a falú első megállójában elhagyták a járművet. Ez esetben a vitát meg lehetett volna úgy is oldani, hogy a végállomáson félreállva, végignézik, hogy mennyi Budapest – pilisszántói jegy került a járaton kiadásra, ha négy összejött volna az bizonyította volna, hogy valóban volt a nőnek érvényes jegye – ugyanis ennyien utaztunk a felső végállomásig.

Kertész Z István