Mint ismert, Magyar Péter miniszterelnök már a választás előtt lemondásra szólított fel Sulyok Tamást a legfőbb ügyésszel, a Kúria, az Országos Bírói Hivatal, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiahatóság elnökével együtt.

A miniszterelnök azóta többször járt Sulyok Tamás hivatalában, hogy rábírja az önként távozásra. Határidőt is szabott: május 31-ét. Mivel Sulyok Tamás nem mondott le a megadott időpontig, Magyar Péter bejelentette, hogy alkotmánymódosítást kezdeményez, és ismét személyesen kereste fel az államfőt a határidőt követő napon.

Az államfő indítványában négy kérdést tett fel az Alkotmánybíróságnak, amelyek arról szólnak, hogy eltávolítható-e jogi aktussal, ennek érdekében módosítható-e az alaptörvény, illetve az Alkotmánybíróságnak van-e hatásköre ezzel kapcsolatban.

„A köztársasági elnök az Abtv. 38. § (1) bekezdés alapján az Alaptörvény S) cikkének, R) cikkének (1) bekezdésének, valamint a 24. cikk (5) bekezdésének értelmezését kéri az Alkotmánybíróságtól. A köztársasági elnök az Alaptörvény módosításának fogalma, az alkotmánymódosító hatáskörrendszer tárgyi terjedelme, az Alaptörvény, mint a jog alapján az alkotmányos funkciója, valamint a megalkotásra vonatkozó eljárási alkotmánybírósági terjedelme az alábbi kérdésekről tette fel és kérte az Alkotmánybíróság értelmezését" – olvasható az indítványban.

Sulyok bízik benne, hogy az Alkotmánybíróság „absztrakt értelmező döntése” és az Európa Tanács Velencei Bizottságának véleménye segítik majd a kialakult „alkotmányos konfliktus” rendezését.

Magyar Péter miniszterelnök kommentben reagált az államfő lépésére: szerinte ez már a „szánalom kategória".