Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása - jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.

A Magyar Péter miniszterelnök által bejelentett, több közjogi méltóság, köztük a köztársasági elnök elmozdítását célzó lépésekre vonatkozó kérdésre Sulyok Tamás aláhúzta: Magyarországon az elnök jogállását az alaptörvény határozza meg.

A köztársasági elnök esetében az alkotmánymódosítási javaslat „csupán egy mondattal intézi el a hivatalból való eltávolítás kérdését", s mivel a szöveg a „jelenlegi köztársasági elnökre", nem pedig általában az elnöki tisztségre vonatkozik, nem értelmezhető másként, mint „egy konkrét személyre szabott jogszabályként, amit semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni" - vélekedett Sulyok Tamás.

Vitathatónak nevezte azt is, hogy Magyar Péter őt „szégyenletes és elfogadhatatlan módon" a korábbi kormány „bábjának" nevezte. Rámutatott: soha nem volt sem párttag, sem politikus, a Fidesz kormányzása alatt viszont élt a vétójogával, és aláírta a jelenleg kormányzó Tisza párt törvényeit is. Sulyok Tamás szerint a miniszterelnök kettős mércét alkalmaz, mivel „nem látna problémát abban, ha valamelyik Tisza-párttag, vagy akár valamelyik jelenlegi kormánytag lenne a következő köztársasági elnök".

Az államfő szerint Magyarországon jelenleg „egyre világosabban körvonalazódik a hatalomközpontosítás", amely „nagyon gyorsan halad, és szinte elsöprő erejű". Felmerül a kérdés, hogy „ez az erő nem söpri-e el a nemzetközileg elismert és megkövetelt jogállamisági elveket, valamint a valódi képviseleti demokráciát is" - jegyezte meg Sulyok Tamás.

Figyelmeztetett: a kormánypárt „valóban hatalmas támogatást kapott, ami sok dologra feljogosítja, mindazonáltal szem előtt kell tartani, hogy nem lehet mindent megtenni csak azért, mert az technikailag lehetséges."

Az új alaptörvényről indítandó társadalmi egyeztetésre vonatkozó kérdésre Sulyok Tamás elmondta: látható, hogy „széleskörű és határozott társadalmi igény mutatkozik például az elnöki tisztség politikai átértelmezésére". „Ez lehetséges, akárcsak egy új alkotmány megalkotása is", nem szabad viszont „szem elől téveszteni az alapvető európai értékeket és a jogállamiság pilléreit" - húzta alá.

A lengyel-magyar kapcsolatokról az államfő elismerte: az utóbbi években feszültségek voltak a két kormány között, ő azonban arra törekedett, hogy „ez a kapcsolat mindig fennmaradjon, és a magyar és a lengyel nép mindig ’két jó barát’ maradjon". Felidézte: márciusban Karol Nawrocki lengyel elnökkel együtt ünnepelte a magyar-lengyel barátság napját a lengyelországi Przemyslben és Budapesten is, múlt héten pedig Poznanban emlékeztek meg együtt az 1956-os poznani munkásfelkelés 70. évfordulójáról.

Sulyok Tamás meggyőződését fejezte ki, hogy a lengyelek és a magyarok közötti „történelmi barátságot semmilyen esetleges véleménykülönbség vagy a pártok és kormányok közötti feszültség nem képes elrontani".

(mti)