És, máig nem neveztek senkit sem úgy, olyan közvetlenül, mint őt – egyszerűen Árpi bácsinak. Talán nem véletlenül. Aki csak egyszer is találkozott vele, abban a közvetlensége, nyitottsága, őszinte odafigyelése maradandó nyomot hagyott.

Életútja kikezdhetetlen. A múlt század magyar történelmének legviharosabb időszakaiban is mindig azon az oldalon állt, amit nem volt könnyű vállalni, de a múlt valamennyiszer az ő, szilárd erkölcsi alapon álló döntését igazolta.

A második világháború végén sorozták be katonának, de megszökött a Németországba vezényelt egységétől, majd csatlakozott a fegyveres ellenálláshoz. A koalíciós időkben a Kisgazdapártban politizált. A kommunista hatalomátvétel után nem fogadta el az új rendszert, és bár jogi diplomája volt, segédmunkásként, hegesztőként, csőlakatosként dolgozott. Az 1956-os forradalomban is tevékenyen vett részt, ezért 1958. augusztus 2-án Bibó István perének egyik vádlottjaként életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték a fellebbezés lehetősége nélkül. 1960 márciusában részt vett a váci éhségsztrájkban. Az 1963-as általános amnesztiával szabadult. Ezután a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet szakfordítója volt, majd a Talajjavító Vállalathoz került. 1965-től kezdve lett szabadfoglalkozású író, műfordító. Ahogyan a Rákosi korszakban, úgy a Kádár rendszerben sem kötött kompromisszumot. Az 1980-as években a demokratikus ellenzék aktív szereplője, az egyik meghatározó rendszerváltó párt, az SZDSZ egyik alapítója.

Irodalmi munkássága is jelentős, egyik fordítója volt a máig népszerű A Gyűrűk Ura című regénynek, de az ő tolmácsolásában ismerhette meg a magyar közönség Hemingway több művét is. 

A Magyar Köztársaság első szabadon választott elnökeként 1990-től 2000-ig töltötte be ezt a tisztséget. Nem elégedett meg az aláírói szerepkörrel, kritikus pillanatokban határozottan élt a jogköreivel. A taxisblokád idején megtiltotta a hadsereg bevetését a tüntetők ellen, az úgynevezett médiaháborúban pedig a végsőkig védte a rádió és televízió függetlenségét.

Máig ható tanulsággal szolgál az elnöki szerepvállalásáról szóló hitvallása: „Azokat kívánom szolgálni, kiknek szolgájuk nincsen: a védteleneket.”