Szél Bernadett, független országgyűlési képviselő az Open Doors nevű amerikai keresztény szervezet nem rég kiadott jelentésére hivatkozva levélben kérdezte Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy miért barátkozik feltűnően olyan államokkal, amelyekben súlyos keresztény üldözés folyik. Például a Türk Tanácsban, ahol nem rég hosszasan rázta a magyar miniszterelnök azon országok vezetőinek kezeit, amelyekben súlyosan korlátozzák a keresztények szabad vallásgyakorlását.

Szél Bernadett közösségi oldalán a már említett Open Doors amerikai jelentésből néhány konkrét példát is említ.

"Üzbegisztán, amelynek elnökét, Savkat Mirzijojevet a miniszterelnök budapesti látogatásra invitálta, a világ egyik legkeményebb diktatúrája, ahol keresztény jogvédő szervezetek szerint súlyosbodik a 349 ezres keresztény közösség üldözése. A rendőrség, a titkosszolgálatok és a helyi hatóságok megfigyelik a keresztényeket, telefonjaikat lehallgatják, házkutatásokat tartanak náluk, kényszermunkára ítélik azt, aki keresztény könyveket tart otthonában, elkobozzák bibliáikat, bármikor letartóztathatják a vallásukat gyakorlókat.

Törökországban is erősödött a vallási radikalizmus. A keresztényeket másodrendű állampolgárokként kezelik, nem veszik fel őket állami állásokba, a lelkész- és papképzést tiltják, új keresztény gyülekezet bejegyzése pedig gyakorlatilag lehetetlen.

Kazahsztán négy és fél milliós keresztény közössége is az állam részéről folyamatos üldöztetésnek van kitéve. A keresztényeket állandó megfigyelés alatt tartják. A rendőrség rendszeresen razziázik, pénzbírságot szab ki azokra, akik kormányzati engedély nélkül gyakorolják a hitüket, gyűlnek össze imádkozni. A büntetés a helyi átlagbér kétszeresét is elérheti.

Azerbajdzsánban is jellemző a 321 ezer tagot számláló keresztény közösség állandó megfigyelése. Az országban minden vallási tevékenység engedélyköteles, de az engedélyt lehetetlen beszerezni, az „illegális vallási tevékenység” pedig büntetendő. A helyi hatóságok elkobozzák a bibliákat, istentiszteleteken razziáznak, lelkészeket tartóztatnak le. A keresztények nehezen jutnak álláshoz és a titkosszolgálatok folyamatosan figyelik őket.

Kirgizisztánban szintén gyakoriak a keresztények elleni fizikai támadások, templomgyújtogatások. Nemrég egy negyven fős baptista gyülekezet esett ilyen merénylet áldozatául” - írja Szél Bernadett.

A képviselőnő Orbán Viktorhoz írt levelét szó szerint közöljük:

1. Hogyan működhet együtt a magát kereszténynek valló magyar kormány keresztényüldöző rezsimekkel a Türk Tanácsban? Mi a véleménye a Türk Tanács országaiban zajló keresztényüldözésről?

2. Mennyire hiteles Ön szerint a kormány üldözött keresztények melletti kiállása, miközben keresztényüldöző rezsimekkel keresi a „kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatot” és a „kiegyensúlyozott politikai együttműködést”? Ön tiszteli ezen államok vallási kisebbségekkel szemben alkalmazott gyakorlatát, vagy mit jelentsen a „kölcsönös tisztelet” az Ön felfogásában?

3. Ön szerint Nyugat-Európában „nagyítóval kell keresni a keresztények üldözését elítélő nyilatkozatokat”. Mikor várható, hogy Ön nyilatkozatban ítéli el a Türk Tanács országaiban folyó keresztényüldözést, és kétoldalú kapcsolatait annak szolgálatába állítja, hogy kiálljon az üldözött keresztények mellett?

4. Ön szerint nem képmutatás, amikor valaki itthon a kereszténység védelmezőjének szerepében tetszeleg, miközben külpolitikájában keresztényüldöző államok vezetőivel lép szövetségre és keresi a minél szorosabb együttműködés lehetőségét? Milyen elvi alapokon nyugszik egy magát keresztényinek valló állam külpolitikája?

5. Ha csak a pénzügyi-gazdasági érdekek számítanak a külpolitikában, akkor miért értékelődtek fel a közép-ázsiai országok? Magyarország külkereskedelme a Türk Tanács országaival 4 milliárd dollár, ami a teljes magyar külkereskedelem 1,6 százaléka. Ha nem a gazdasági kapcsolatok súlya, akkor mi magyarázza, hogy ilyen kiemelt szintre emelte a kormány a Türk Tanács országaival való kapcsolatot?

Kertész Z István/kép: magyarnarancs