A jegyértékesítő oldalon is kiemelték, hogy a magyarok számára örök Illés zenekartől kaptunk egy örök életművet, mely a hazai beatkorszakot magyar nyelven és a Kárpát-medencei zenei alapokon elindította és az eljövő generációk számára is vonzóvá, elérhetővé tette.

Szörényi Levente és Bródy János kapcsolatában a szakadék többször nagyra nőtt az évtizedek alatt, de most ismét a közönség elé álltak, és ez egy különleges pillanat volt a magyar zenei életben, hiszen a két művész hosszú idő óta nem állt együtt színpadon.

Mellettük hallhatta közönség az Aurevoir-t, a Blahalouisianát, a Carson Comát, az Esti Kornélt, a Honeybeastet, az Irie Maffiát, a Leander Killst, a Margaret Islandet és a Street Sixteent is az emlékkoncerten.

A magyar nyelvvel némileg hadakozó, Orbán egyik kedvenc zenészének számító Leslie Mándoki az alábbiakban méltatta a szerzőpárost:

„Egy estére Budapestre repültem a mély művészi és személyes tiszteletemet kifejezni két ikonikus legenda előtt,aki megépítették azt a művészi szabadelvű asztalt amire mi később a mi kis zenei kártyáinkatletehettük.

Szörényi Levente a minden idők legfontosabb zseniális zeneszerzője a magyar rock pop világnak és Bródy János egy korszakalkotó egyedülállóan zseniális szövegíró. Levente egy kulcsfontosságú korszak rock szupersztárja aki egy olyan egyedi világszínvonalú ének stílussal áldotta meg a magyar zenei világot ami meghatározza még sok generáció művészi iránytűjét.

Ha Levente és a Teenager angolul alkottak volna, akkor tegnap este az arénában két világsztár életművét ünnepeltük volna. Így láthattuk, hogy Rosta Marinak sikerült a következő generációkra a Szörényi & Bródy érzésvilágot átültetni, a fiatalok élethűen láthatták a bejátszott kisfilmeken, a harcot az akkori kommunista diktatúra és a cenzúra ellen olyan zseniális antikommunista himnuszokkal is mit “Ha én rózsa volnék” és minden dalból a hatvanas és a hetvenes évek gyönyörű szabadelvű szabadságvágya áradt zseniális zeneszerző és szövegíró alkotótársak remekművei által.

Például a ’A magány szigetén’ az egyike azoknak a fulmináns remekműveknek, ami angolul az egész világot meghódíthatta volna. Nélkülük nem is lehettem volna zenész.

Tiszteletteljes köszönetem Leventének és Teenagernek az életreszóló inspirációért” – olvasható idézett szöveghűen Mándoki közösségi oldalán.