A Budapesti Közlekedési Központtal a főpolgármesternek már számtalanszor meggyűlt a baja, de valahogy ettől még nem lett jobb a helyzet. Attól sem javult a közösségi közlekedés megszervezése, hogy sikerült kirúgnia a korábbi vezérigazgatót, Vitézy Dávidot.

Nem, mintha Vitézy vezetése alatt a BKK-nál nem lettek volna súlyos szakmai hibák, de a főpolgármester nem ezek felszámolására törekedett, inkább leszámolt a neki nem annyira szimpatikus fiatal szakemberrel. Sőt a BKK lényegét sértette azzal, hogy a korábban egy kézbe adott közlekedés-szervezést megnyirbálta, feladatokat vett el tőle. Nem volt  Tarlósnak azonban szerencséje az újabb, immár megcsonkított hatáskörrel rendelkező szervezett újabb vezérigazgatójával, Dabóczi Kálmánnal sem.

A közlekedés szervezéshez jóval kevésbé értő Dabóczynak azután kötött útilaput a talpára a főpolgármester, hogy súlyos hibákat vétett az elektronikus jegyrendszer bevezetésében, illetve annak be nem vezetésében. Tarlós azonban még most sem tanult abból a hibájából, hogy nem maga a BKK intézménye a rossz, hanem a kinevezett vezérigazgatók hozzá nem értése a fő gond. A jelenleg regnáló vezérigazgató sem tud csodát művelni, bár a szakmai hozzáértése bőven alatta marad a Vitézyének. És valóban vannak a BKK-nál jócskán alkalmatlan szakemberek is, de ugyanúgy a korábban a szervezetről leválasztott Budapest Közút Zrt-nél is. Úgy, hogy a vezetők és jó néhány alkalmazott szakmai hiányossága miatt nem a szervezetet kellene megszüntetni, hanem a dolgozók minőségi állományát feljavítani, az újszerű kezdeményezéseket felkarolni. Persze egy 71 éves ember, aki a választási győzelme esetén 76 éves koráig vezetné a várost, valószínűleg kevésbé alkalmas az újszerű megoldások befogadására, mint egy ereje teljében lévő, a 40-es éveiben járó másik ember.

Kevesen tudják, de Tarlós István nem igazán tömegközlekedés párti, például a villamosok jelzőlámpás előnyben részesítését sem támogatja, ami pedig több száz ezer napi utazásának könnyebbé tételét jelentené. Talán ezért sem szereti a BKK-t, mert azért ott ülnek komoly szakemberek is, akik próbálnak tenni a tömegközlekedés javításáért.

Tarlós hiába szeretné felszámolni a BKK-t, még ha meg is nyerné a választást, akkor sem tehetné, mert rengeteg jogi bonyodalom származna belőle. Azt megteheti, hogy átnevezi, átszínezi, új lógót vezetett be, de lényegileg nem tud hozzányúlni, ha ilyen vágya van, akkor valóban igaz, hogy nem érti a működését.

A BKK vagyis a Budapesti Közlekedési Központ egy olyan szervezet, amely megrendeli a főváros tömegközlekedését, megállapítja, hogy a rendelkezésre álló – egyébként mindig szűkös és alultervezett – összegből mire futja. Mivel nem csak a BKV szolgáltat a fővárosban, ezért is kell egy önálló szervezet, amely ellenőrzi a megrendelt közlekedési kapacitás teljesítését és jóváhagyja a főváros pénzéből a kifizetéseket. Például a BKK-nak megmaradt a joga ahhoz is, hogy a Volánbusznak átadott elővárosi járatok esetében, amelyek Budapesten is futnak, a menetrendjük kialakításánál vétójoga legyen, éppen a fővárosiak érdekében. Ugyanez a helyzet a MÁV-nak átadott HÉV-veknél is, szintén a budapesti lakosság érdekében megmaradt a menetrendek esetében a BKK vétójoga.

Tehát Tarlós – ha nyerne a választásokon – átszínezhetné a BKK-t, megváltoztathatná a nevét, de olyan szervezet nélkül nem igazán működhetne a főváros, amely megtervezi a tömegközlekedést és a teljesítést el is számoltatja a szolgáltatókkal.

Ha szerencséje van a fővárosnak, rátermettebb, fiatalabb emberrel vághat neki a következő öt évnek. Biztosan fölmerülnek majd új megoldások a tömegközlekedésben, de azok aligha a főváros közlekedésszervező vállalatának felszámolásával járnának együtt.

Kertész Z István