Már az 1930-as évektől tervezgették, hogy nagyobb legyen Budapest. Az 1873-ban: Buda, Óbuda és Pest városok egyesülésével létrejövő fővárosnak  tíz kerülete volt, majd 1934-ben újabb négy kerülettel bővült Budapest. Eddig az időpontig Buda nagyobb területen feküdt, mint Pest. A közigazgatási határok kijjebb tolására bár meg volt a szándék, de erre csak 1950-ben került sor. Ez az állapot van ma is, csupán Soroksár vált le Pesterzsébetről és alakult meg a főváros XXIII. kerületeként.

Ehhez kapcsolódik, hogy pontosan azokról az elővárosokról és nagyközségekről jelentek meg 1940-41-ben a nagyközönség részére térképek, amelyek végül ténylegesen Budapesthez lettek csatolva.

Az igen szép kivitelben és kiváló minőségben kinyomtatott térképeket a Honvéd Térképészeti Intézet precíz  felmérése alapján Kókai Lajos adta ki. A fekete és narancssárga színnel készült térképek csak olyan elővárosokról és nagyközségekről jelentek meg, amelyek 1950-ben mind Budapesthez lettek csatolva. Ezek az egykor önálló települések alkotják ma is a főváros IV. és XV. - XXIII. kerületét.

A helytörténet után kutatóknak szinte aranybánya mindegyik térképlap. Összesen tizenkettő jelent meg vagy tervezték kiadását. A gyűjtők szinte mindent megadnak a sorozat egy-egy darabjáért, csak keveseknek sikerült beszerezni az összes példányt. Különösen a közlekedésbarátoknak ajánlhatók ezek a kiadványok, mert minden villamos-, HÉV-, autóbuszjárat az összes megállóval megtalálható rajtuk, de a budai területen még a domborzat is ábrázolva van. Például megtudhatjuk, hogy Budafoknak délről északra haladva négy kerülete volt, amelyek határai pontosan leolvashatók a Budafok és Albertfalva című térképlapról.

A térképek többségén láthatók a nácizmussal, fasizmussal szimpatizáló, sőt azt kiszolgáló személyekről még életükben elnevezett közterületek. Ugyanakkor az utókort a helyi hagyományokat és nevezetességeket megörökítő elnevezések jobban érdekelhetik.

1941 nyaráig az alábbi térképek jelentek meg, zárójelben a méretarányuk:

Budafok és Albertfalva (1:15.000), Csepel (1: 15.000), Cinkota, Mátyásföld, Sashalom (1:15.000), Kispest (1: 10.000), Pestszenterzsébet  (1:10.000), Pestszentlőrinc (1: 15.000), Rákospalota és Pestúljhely (1: 15.000), Újpest (1:10.000) A legtöbb térkép kinyitva 48 x 63 centiméter. Előkészületben voltak még: Békásmegyer-Csillaghegy, Máriaremete-Pesthidegkút, Rákoscsaba-Rákoliget és Rákoskeresztúr-Rákoshegy.

Kertész Z István/kép: a szerző gyűjteményéből, újpesti, pesterzsébeti részlet