Az összegek országrészenként, egyházmegyénként is változtak. A Tiszántúlon 300 ezer forintot kaptak a papok a püspökségtől, a Dunántúlon pedig két lelkipásztor 500 ezer forintos jutalomról számolt be. Ők azt mondták, nem tartották meg az összeget, hanem egyből utalták is tovább a plébánia számára.

A legnagyobb összeget, egy 910 ezer forintos utalást egy, az ország középső részében tevékenykedő pap kapta.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtóosztálya a Szemlélek megkeresésére azt nyilatkozta: nincs tudomásuk arról, hogy „a Magyar Katolikus Egyház papjai egységesen, határozott összegű jövedelempótlékot kapnának”. Hozzátették azonban, hogy „gyűjtőfogalommal egyházi személyek ebben az időszakban kapják meg azt az úgynevezett kiegészítő jövedelempótlékot, amelynek összege egyházmegyénként, kis- és nagyobb településenként, valamint feladatkörönként is eltérő lehet, és amely a havi jövedelmet hivatott kiegészíteni.”

Arra vonatkozóan nincs információjuk, hogy pontosan milyen forrásokból fizették ki az egyházi dolgozóknak az említett jövedelempótlékot.

Érdekesség még az ügyben, hogy a Miniszterelnökség tagadta, hogy a magyar egyházak lelkipásztorai karácsonyi jövedelempótlékot kaptak volna. Ennek viszont ellent mond az egyik pap beszámolója, aki elárulta, hogy a fizetés mellé indoklást is kaptak, ami így szólt:

A jövedelempótlék a Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia között létrejött megállapodás alapján, a hitéleti szolgálatot ellátó egyházi személyek jövedelmének kiegészítésére szolgál.