Nem csak az a megosztottság, hogy pest meg vidék, nem csak ott van megosztottság, hogy kurva vagy szexmunkás. Hogy elit gimnázium vagy vidéki szakközépiskola. Hanem mindenhol.

Az értelmiségben van még értelmiségibb, az újságírók között van még újságíróbb, aki nem vesz tudomást a nem számon tartott újságok írójánál, a színészeknél van színészebb és vannak a futottak még színészek, akik nem a Katonában vagy az Örkényben vagy a Radnótiban játszanak. Az író csak akkor író, ha a Magvető adja ki a könyveit. Esetleg az Európa. Van, aki számít, van, aki nem.

A teljesítmény nem számít. Amit mondanak, nem számít.

Kocsmárosok - Hontra és Tibiatyára gondolok - taposnak bele egy gyerekbe, aki kiáll egy ügy mellett, mellesleg pólókat árul, olyan női magazinokat éltetnek és tartanak mérvadónak - WMN - amik soha az életben nem fogják elérni egy NLC, egy Femina.hu olvasottságát,  - a Dívány néha megtűrt, mert néhányan, aki számítanak, leadták a cikkeiket -, felkapaszkodott vidéki tahók kritizálnak náluk jóval jobb előadókat, olyan embereket, akik először állnak színpadon.

Embereket, akik kinőtték, újraszülték és kurvára odatették magukat - Bihari Viki, rád nézek - és akik embereknek mutatnak utat, olyan embereket mellőznek és néznek semminek röhögve, míg másokat - Tisza Kata - ugyanezért piedesztálra emelnek.

Tehetséges írók viselik méltósággal a közönyt évekig - Durica Katarina, Jászberényi Sándor - majd mikor nemzetközi sikerük van, kénytelen-kelletlen itthon is íróvá avatja őket az elit.

Mert ebben a kurvaországban le vannak osztva a szerepek, a nyolcszáz fős faluban, a háromezer fős községben, a 30 ezres városban, a hetvenezres városban, Pesten és Budán, mert a nepotizmus az úr, az urambátyám, a kinekakije, igen, nemcsak a politikában, hanem mindenhol.

Már megbocsásson a világ, de ki a f.szt érdekel, hogy Lilu mit gondol a közéleti eseményekről? És mégis, kinek az érdeke, hogy minden héten ezt látom hírportálok oldalán?

Kis ország kis szemétdombján kurva sok kakas van.

Meg még több kappan.

És akiknek van egy kis sütnivalója, azok is beleállnak ebbe a kinek a fasza nagyobb, értékesebb, menőbb játékba és hogy én szebb, okosabb, faszagyerekebb vagyok, mint te - ja, te is jogász vagy? de én a pázmányon végeztem, apukám, mi? újságíró vagy? de telexes? de a nőklapjánál?  - a világ legelavultabb újságja - és ez annyira, de annyira unalmas és fárasztó és kibaszottul szánalmas, hogy nem találok rá szavakat.

Éttermed van? Borász vagy? Ja, de én a Szentandrea vagyok és hiszek Istenben. Röhej.

Te nem vagy annyira pedagógus mint én, mert én pesti elitgimiben szopok.

Te nem vagy annyira közszolga, mint én, mert én egy megyei jogú városban nyelek, mint a torkosborz.

Te nem vagy annyira feminista, mint én, mert én még leszbi is vagyok, neked meg nincsenek csöcseid és férjnél vagy.

Te nem vagy idevalósi, te mindig gyüttment leszel és te kussoljál.

Kell ide a Habony? Meg ez az egész vándorcirkusz?

Kell a francot.

Megcsináljuk ezt magunknak. És nem is akarunk innen szabadulni, mert mindenki VALAKI a saját kis fostengerében. Na, hát tessék, lehet összefogni. Ha van kivel, baszki. Mert akárkihez azért nem ereszkedünk le.

Magyarok vagyunk. Vagy mi a fasz.

(fb-poszt; kép: illusztráció)