Nem olyan rég került fel az egyik turistatérképre a Szentendrei-hegységben lévő és különös nevű Maharadzsák sziklakertje. A II. világháború után a turisták előtt megnyílt és szabadon átjárhatóvá vált az óriási erdőterület, amely korábban egyetlen személy magán birtoka volt és ahová halandó ember be nem tehette a lábát.

A területet kapuk védték és a közpénzből fizetett lovas- és gyalogos csendőrök mellett az erdészek is őrizték. Erre a birtokra a tulajdonos saját, egynyomsávos autóutat épített, Szentendre határától Visegrád külterületéig. A keskeny műútra csak az ő kocsija hajthatott be, így kizárt minden szembejövő forgalmi lehetőséget.

Amikor a hatalmas terület szabaddá vált, többek között Szegő István természetbarát is alaposan bejárta a környéket. Az Álló rét közelében feltűnt neki a Berseg-hegy oldalában egy érdekes szikla alakzatokból álló képződmény, amelynek központi részén egy hatalmas, elefántra emlékeztető kő és rajta egy jóval kisebb formáció, a maharadzsa „ült”. ezzel a képzetpárosítással találta ki a nevet, amit 1948-ben kiadott Pilis útikalauzában ő írt le először.  Később a terület beerdősült és már nem lett olyan feltűnő ez a hely.

A Maharadzsák sziklakertje csak nagyon nehezen található meg és kifejezetten nehéz hozzá felkapaszkodni. Azonban a központi szikláról elragadóan szép a kilátás. Legegyszerűbben az Álló rétről érhető el. Az Álló réten a félig szétvert Landler Jenő emlékoszlop található. Ide több jelzett turistaúton is jöhetünk. A legegyszerűbb a Szentendre HÉV-állomástól a Skanzen felé tartó autóbusz Szabadságforrási fordulójánál leszállni, és a sárga kereszt jelzésen elindulni. Akik ezt választják egy rövidebb szakaszon érintik a bevezetőben említett egykori magán műutat. Sőt érdemes rövid kitérőt tenni az út elején a mindig bővizű Ó-kúthoz is.

Az Ösvény utcáig fel lehet menni autóbusszal is, és a sárga sáv jelzésen a Nyergesre felkapaszkodva, majd meredeken leereszkedve szintén az Álló réten találjuk magunkat.  Szentendréről, a Barackvirág úton a zöld sáv jelek kísérnek ugyanide minket, míg Leányfaluból a piros kereszt jelzéseken jöhetünk. A sárga sáv jeleken a környék legismertebb kilátópontjához, a Vörös-kőre, a Felszabadulási emlékoszlophoz mehetünk át.

Landler Jenő (1875–1928) miután megszerezte a jogi diplomáját a Magyar Vasutas Szövetség jogtanácsosa lett. Politikailag is védelmezte az 1904-es országos vasutassztrájk vezetőit. A Tanácsköztársaság idején belügyi és kereskedelmi népbiztos lett, majd a Magyar Vörös-hadsereg 3. hadtestének parancsnokává nevezték ki. Később a MÁV vezérigazgatói posztját töltötte be, de 1919 júliusától a sikeres felvidéki hadjárat egyik irányítójaként tevékenykedett.

A közelben állt a Viktor kunyhó, amely a II. világháború után egy rövid ideig a MOM természetjáróinak volt kulcsos-menedékháza. Ma már a romjai sincsenek meg. Nevét a környék hírhedt vadász-családjáról kapta, amelyben apáról fiúra majd unokára szállt a turisták elleni gyűlölet. Már Thhiring Gusztáv 1900-ban kiadott útikalauzában is felhívta erre a kellemetlen körülményre a turisták figyelmét, amely egészen 1945-ig tartott.

A környék fő hágójában, a Berseg és a Nyerges közt fekvő Álló rét felkeresése az egyik legjobb úti cél, ha csendesen bandukolunk, akár őzzel vagy szarvassal is találkozhatunk.

 Kertész Z István/kép: Lindner Márton