HÍRHATÁR ONLINE - Tusványos túl a tusakodáson (4. rész)

HÍRHATÁR ONLINE
   
 2017.10.17.
 Kedd
Ma Hedvig napja van.
Holnap Lukács napja lesz.
   EUR árfolyam
   307,84 Ft
   CHF árfolyam
   267,71 Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | BLOG | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2017. 08. 07. 10:44     


Tusványos túl a tusakodáson (4. rész)
Kik vagyunk, mit akarunk? Magyarok üzenete románoknak - Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke

Az RMDSZ számára a jövő év nem hoz választásokat, viszont a szövetség komoly szerepet vállalt abban, hogy mozgósítsa a romániai magyar állampolgárokat a magyarországi szavazásra. Ez volt az egyik fő témája annak a panelbeszélgetésnek, amely a választási kommunikáció módozatairól szólt, a Fidesz és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség felelőseinek főszereplésével. Az interjút a fórum után Porcsalmi Bálinttal, az RMDSZ ügyvezető elnökével készítettük, aki előadásában tulajdonképpen el tudta kerülni, elkerülhette azt, hogy ehhez a kérdéshez konkrét politikai üzenet társuljon, mégpedig úgy, hogy az adminisztratív dolgokról beszélt, amelyek  problémát okoznak.


- Ön a beszélgetésen azt is kifejtette: mindenki tudja, pontosan kire fognak többségében szavazni Erdélyben. Tehát hogyha az RMDSZ azt akarja, hogy többen szavazzanak, annyit jelent lefordítva, hogy többen szavazzanak a Fideszre. Innentől kezdve ez már politika.

- Természetesen nem kerültem meg a politikai tartalmat. Mi is azt gondoljuk, amit Magyarországon a Fidesz is, ebben egyetértés van: kettős állampolgársággal szavazati jog is jár. Mi mindig is azt mondtuk, hogy minden egyes választáson élni kell a szavazati joggal, ez most sincs másként.


- Nem volt ez mindig olyan tiszta üzenet. Az RMDSZ-nek voltak olyan vezetői, például Markó Béla, aki azt mondta 2004-ben, hogy a kettős állampolgársággal nem járna választási jog is.

- Azóta eltelt 13 év, és 2014-ben voltak az első választások, mi akkor is azt képviseltük, hogy aki teheti, az szavazzon. Ez amúgy politikailag is fontos, és politikai tétje is van annak, hogy például mi ebben a kampányban úgy veszünk részt, hogy szeretnénk segíteni azokon, akik szavazni akarnak. Sajnos azt látjuk, hogy a hivatalos tájékoztatás, ami Erdélybe érkezik, elsősorban az állam részéről, nem elégséges, az emberek nem tudják, hogyan kell szavazni, mikor, milyen formai követelmények vannak. A mi kampányunk, a mi tájékoztatási erőfeszítéseink erre irányulnak, hogy könnyebbé tegyük a szavazást az Erdélyben élő magyar állampolgároknak. Ez számomra egy nagyon fontos kérdés, mert, amint az előadásban is említettem, egyrészt a  szavazópolgároknak alig fele regisztrált, illetve a leadott szavazatok 18-20 százaléka 2014-ben és 2016-ban is érvénytelen volt. Ez nem azt jelenti, hogy a magyar emberek butábbak lennének, vagy nem tudják ezeket a kérdéseket kezelni, csupán az egész választási rendszer, a levélben szavazás, az előregisztráció, a különböző rendszerekbe való felvétel életidegen, itthon nem ezzel találkoznak az emberek, úgyhogy ez egy nagyon komoly kihívás, és nagyon komoly feladat.


- Igen, például kezünkben volt egy ilyen regisztrációs kísérő lap, amit ki kell tölteni, és benne van például olyan kérdés, hogy anyja születési családi és utóneve, ez nekem sem teljesen tiszta elsőre, pedig én magyar állampolgár vagyok.

- Én utánanéztem, készültem. A születési név azt jelenti például nők esetében, hogy leánykori név, de férfiak esetében fiúkori nevet jelent. Amúgy itt is látszik, hogy ez Magyarországra volt kitalálva, mert Magyarországon fel lehet venni a feleség családnevét is, a feleségem lehetne Porcsalmi Bálintné is, ami nálunk nem létezik. Maximum az történik, hogy a nő felveszi a férje nevét, sőt, sok esetben a férfi is felveszi a feleség családnevét, és ez a születési név a leánykori, illetve a fiúkori nevet jelenti. Nekem is ezt tisztázni kellett, mert ha az űrlapot nézem, ez nem derül ki sehonnan. Ami Magyarországon esetleg evidencia, nálunk nem. Bizonyos személyi adatok kérését, mint a személyi igazoló szám, itthon nem tudunk értelmezni.

 

A másik, ami megint nem tűnik ki ebből, hogy milyen adatokat kell, vagy nem kell megadni. A legegyszerűbb, hogy ha valaki a születési évét adja meg és az útlevélszámát, mert az mindenkinek van, lehet, hogy lakcímkártyája nem mindenkinek van, habár már úgy értesültem, hogy mindenki kap ezt is, annak ellenére, hogy nincs például lakcíme, számomra ez egy kicsit furcsa. Legegyszerűbb tehát, ha az útlevél számával azonosítják magukat, és ami még fontosabb, hogy miután ezt a regisztrációt kitöltik, a szavazólapot az itteni magyarok kapnak egy visszaigazolást. Mi arra buzdítjuk a magyarokat, hogy emailben kérjék a visszaigazolást, mert így három napot vesz igénybe, postai úton több mint egy hónap.


- Igen, de mondjuk egy székelyföldi kis faluban is van mindenkinek email hozzáférése?

- A családjának, gyerekeinek biztos van, könnyebbség, felgyorsul a folyamat, hamarabb lehet a hiányzó adatokat pótolni, mert sok esetben olyan levél jön vissza, hogy hiánypótló információkra van szükség, akkor ez megint elhúzódhat, és így arra ébredünk, hogy sokan ebben a folyamatban elvesznek. Nekem is kétszer kellett átfutnom ezt az űrlapot, hogy megértsem.


- Most ezen a panelbeszélgetésen szinte kilencven százalékban a digitális jellegű választási felkészülésről volt szó: most hagyjuk a magyarországi választásokat, azért az RMDSZ-nek van bőven feladata, felvilágosítani, működtetni a dolgokat otthon is. Hogy néz ki most a kommunikációs berendezkedés, mennyire tudja az RMDSZ elérni az embereket, mennyire lehetséges ez az igazán hatékony digitális formában?

- Romániában, Erdélyben is, továbbra is a tévé vezet, mint hírforrás, és ami nagyon fontos, ez az a hírforrás, ahol az emberek a legtöbb politikailag releváns tartalmat kapják, ezt követi a print, az újság. Nálunk azért még elég jó a rádió hallgatottsága is, ott nagyon sokan hallgatnak híreket, ez a közszolgálati, de helyi FM rádiókra is igaz. De egyre nagyobb már azok száma is, akik interneten kapnak információt, egyrészt portálokról, másrészt pedig direkt Facebookról. Már magukat a portálokról megosztott híreket is innen veszik. Már nem a portálokra mennek be hírekért, hanem a Facebookon megosztott tartalmakat olvassák el.


- És nemcsak az értelmiség használja a Facebookot, hanem sokmindenki más is.

- Romániában a mi méréseink szerint 510 ezer választókorú magyar használja a Facebookot, kb. 60 százaléka az összmagyar választópolgároknak, ami magas szám. Fontos különbséget tenni a politikai tartalom, és a bármilyen más tartalom között, mert én azt nem gondolom, hogy 510 ezer a Facebookról kapja a politikailag releváns híreket. Tény, hogy ma már mindenkinek van hozzáférése az internethez. Ma a mobiltelefont mindenki használja, rengetegen interneteznek rajta.


- Nagyon erősen lehet érezni azt, hogy az RMDSZ-szel szembe állók roppant intenzíven használják a közösségi oldalakat, hozzászólnak, olykor csúnyán és keményen mondják meg a véleményüket a politikai elitről és ezen belül a szövetségről is. Nem nagyon érzékelhető, hogy az RMDSZ, akár a maga trolljai segítségével is, bármilyen eszközzel, ennek ellen tudna vagy akarna állni.

- Nekünk rengeteg dolgunk van, trolkodni nem igazán van időnk. A mi Facebook-követőink egy elég stabil bázist alkotnak, illetve nemcsak azt  kell nézni, ki, mennyit ír, meg mennyit kommentel,vagy kinek mennyi lájkja van, hanem azt is, hogy ezek az üzenetek mennyire jutnak el. Azért látni kell, hogy a mi üzeneteink nagy többségben még mindig a klasszikus módszerekkel jutnak el az emberekhez: a személyes találkozásokon. Tehát nem azt mondom, hogy egyik kizárja a másikat, sőt, én azt gondolom, hogy egyiknek meg kell erősíteni a másiakt. Másként fogalmazok, a Facebook és az internet nem fogja soha kiváltani azt a típusú kommunikációt, amit a személyes találkozás, meggyőzés jelent, a politikussal való kézfogást, beszélgetést, akár beszólást is, mert annak is megvan a maga katalizátor szerepe, és élménye. Tehát igazából a politikussal való találkozás élményt nyújt, jót vagy rosszat. Ami nem biztos, hogy átjön a Facebookon. Ezt erősíteni kell, éppen ezért mi például ősszel egy ilyen típusú párbeszéd-sorozatot indítunk el, kimondottan offline kommunikációt. Újravesszük a lakossági fórumokat, a szakmai találkozókat, mert bármennyire is fejlődik az elektronikus média, az internet, nekünk ezeket nem szabad elhanyagolni, és én mindig óva intek mindenkit attól, hogy ha egy pártszékházban dolgozik öt ember Facebookon, vagy internetes kommunikáción, akkor legalább annyi embernek kell dolgozni azon, hogy legyen személyes kapcsolat is. Legyen, aki az újságot kihordja, legyen, aki bekopogtasson, legyen, aki megszervezzen egy lakossági fórumot. Én hiszek az offline erejében is, és az emberek is ezt értékelik.


- Végül egy egészen más kommunikációs feladat, ami az RMDSZ-t most nyomaszthatja ezekben a hetekben. Nagyon kemény volt a magyarellenes hullám, ami a mostani kormány felállását kísérte. A mérvadó romániai televízióállomások szinte teljes egészében felsorakoztak a magyarellenes propaganda mellett, miközben alig volt magyar meghívottja ezeknek az adásoknak. A mainstream alatt vannak árnyaltabb megszólalások. De a fő kommunikációs csatornákon át azt kapja mindenki az arcába, nem az a kérdés, hogy tárgyaljanak a magyarok, hogy Iohannis idejött a Székelyföldre, hanem hogyan kell vissza utasítani a magyarok követeléseit. Tud-e valamit tenni a szövetség ez ellen a kommunikációs hullám ellen, tud-e valamiféleképpen kiemelkedni a szövetség, vagy valami lökést adni, ami kibillentené a magyarellenes általános hangulatot?

- A mainstream médiában két eset vetődik fel, amikor minket érintő kérdésekről van szó: egyrészt vagy nem hívnak, vagy ha hívnak, akkor már nem egy újságírói panel ül a stúdióban, hanem egy kivégző osztag. Ezt látni kell, és annak ellenére, hogy én annak a híve vagyok, hogy minél több helyen jelen kell lennünk, politikusokat kell adásokba küldeni, azért amikor politkusainkra vagy akár az üzeneteinkre gondolok, akkor nem mindig tanácsolom azt, hogy egy adásban részt vegyenek. Itt másként néznek ki a talk-show-k, mint Magyarországon, itt azért egy este alatt befér az adásba 20 ember, Ha azokra a műsorokra gondolok, amik ezt a magyarellenes hangulatot elindították, akkor azoknak egyértelműen propagandisztikus célja volt, semmi köze nem volt sem a valósághoz, sem azokhoz a dolgokhoz, amikről beszéltünk. Maga volt az etnikai mészárlás hangulata, ahová eljutottak, igazából egy felbujtó adásban nem kell szerepelnünk. Kétségkívül igazat adok annak a kritikának, amely szerint az RMDSZ-nek többet kellene a román médiában szerepelnie. Ez így van, ezen vagyunk, hogy ezt jobban megszervezzük. Két dolgot tennék még ehhez hozzá. Vannak olyanok, akikhez el lehet jutni, és ez viszont már egy alternatív média: Facebook, bloggerek, különböző véleményformálók, de ezek elsősorban interneten véleményformálók, akiknek az üzenetük tényleg eljut. Tehát nekünk ezeket kell megszólítanunk, nekik kell elmagyaráznunk, mit is akarunk.

 

És akkor ide kapcsolódik a harmadik pont: 2018-ban centenáriumi év lesz, egy nagyobb politikai projekt hiányában – amit mi egyelőre úgy látunk Romániában, hogy nincsen – ezt az űrt, ezt a kommunikációs űrt, legjobb esetben egy hazafias, rosszabb esetben, és én ettől félek, egy nacionalista, sőt esetenként kifejezetten magyarellenes retorika, vagy még több, egy egyéves magyarellenes narratíva fogja megtölteni. Nekünk ebben az esetben két dolgot kell tennünk: egyrészt kell a saját magyar közösségünk felé pozitívan kommunikálnunk, hogy ne érezzék azt, hogy itt most mindenki őket utálja. Másrészt nekünk kell a románok felé is kommunikálnunk.

- Ez izgat engem, hogy ezt hogyan lehet megoldani?

- Amit tervezünk, abból most nem akarok még elárulni sok titkot. Mindenképpen egy olyan rendhagyó, eddig még nem látott PR kampányt fogunk kezdeni jövőre, ami kimondottan a román nagyvárosokban élő értelmiséget célozza meg. Sokan azt mondják, hogy nem tudjátok elmondani, mi az autonómia. Az a baj, hogy ha ezt magyarázzuk el, továbbra is ugyanazoknak a falaknak megyünk neki. Egyszerűen azzal kell kezdeni, kik a magyarok, miért vannak itt, és mit akarnak. Jóval előbbre kell menni ahhoz, hogy hosszú távon az emberek megértsék azt, hogy mit akarunk. Amíg nem tudják, kik vagyunk, nagyon nehéz elfogadni azt, hogy mit akarunk. És bármennyire is viccesen hangzik, a román közvélemény nem tudja, hogy kik itt a magyarok, milyen az identitásuk, mit akarnak. Az, hogy azt mondják, szépek a magyar lányok, és gulyást esznek és csárdást járnak, ezek felületes információk és sok ember fejében csak ez van meg. Láttam, hogy most már román blogokon is elindult egy olyan folyamat: mi az a 10 dolog, amit a magyarok Romániának adtak. Nagyjából egy ilyen típusú, lehet, hogy sok esetben felületes prekoncepciókra válaszoló kommunikációt fogunk folytatni. Azt gondolom, hogy nekünk most ez lehet célravezető. És elsősorban 2018-ban, amikor nagyon bonyolult, politikailag releváns információk a saját közösségünk részéről nem fognak átmenni. Most ezen dolgozunk, románokat beleértve, ez a másik, amin nekünk változtatnunk kell: ne mi a saját kommunikációnkat fordítsuk le románra, hanem románok mondják meg, hogy szerintük mi lenne jó, hogyan lehetne románul kommunikálni a saját  közösségük felé.


- Baráti értelmiségiek, szakemberek?

- Baráti szakemberek, újságírók, reklámszakértők. Én már rengeteg emberrel beszéltem, vannak jó ötletek, ezeket össze fogjuk rakni az ősz folyamán, és nagyon remélem, hogy egy érdekes, intenzív, és nagyon látványos kampányt fogunk csinálni a románok irányába.

Aminek megvan a maga kockázata, hiszen ha ez a kampány nem jön be, azt is nagyon nehéz lesz, összehozni, azt a román-magyar politikai párbeszédet, kisebbség-többség paktumot, amit a szövetség tervez. A legkisebb kockázat akkor van, ha nem mondunk semmit, viszont ebben látom a legnagyobb veszélyt is. Ha mi 2018-at meg akarjuk úszni, túl akarjuk élni, azt akarjuk mondani, hogy most már csak járjon le ez az év, és utána összeszedjük magunkat. Nem, én azt gondolom, hogy proaktívan, jó értelemben vett agresszivitással, erősebben kell elmondanunk ezt a percepciót, amiről az előbb beszéltem.

 

Márványi Péter

 


További hírek

  Amikor a felszín alatt már valami forr… (II)
2017. 10. 17. 12:44 veresegyhazi-hirhatar.hu
  Változik a közlekedési rend október 23-a miatt
2017. 10. 17. 11:59 gyomroi-hirhatar.hu
  Mintegy hétmilliárd forintból újul meg a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet
2017. 10. 17. 11:46 gyomroi-hirhatar.hu
  Kákicson tesztelik a rendszert
2017. 10. 16. 22:17 pecsi-hirhatar.hu
  Katasztrófavédelem: fontos a fűtőberendezések, a kémények ellenőrzése
2017. 10. 16. 18:36 gyomroi-hirhatar.hu
  A Vodafone kínálatában is elérhető a Digitális jólét alapcsomag
2017. 10. 16. 18:26 gyomroi-hirhatar.hu
  Újabb kritikus támadás: „A bírói kart önkényesen vezeti Handó Tünde”
2017. 10. 16. 18:01 hirhatar.hu
  500 év: Reformáció
2017. 10. 16. 17:27 maglodi-hirhatar.hu
  Fotókiállítás „beszélő képekből”
2017. 10. 16. 17:11 maglodi-hirhatar.hu
  A cserdi polgármester befogadná az Őcsényben életveszélyesen megfenyegetett menekült gyerekeket
2017. 10. 16. 17:01 hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport