"Nem vagyunk egyszerű helyzetben, ha az utolsó húsz évet nézzük Magyarországon. Húsz év átlagában az árvizek dominálnak, emlékezhetünk 2013-ra a Duna esetében, 2014-ben a Murára, 2010-ban a Sajóra és a Hernádra, 2006-ban a Dunára és a Tiszára is, sorolhatnám. Ugyanakkor az utóbbi öt évben komoly vízhiány lépett fel, és igazából szeretnénk támogatni vízzel az öntözést, a mezőgazdaságot. Nem könnyű" - nyilatkozta az Inforádiónak Láng István, aki szerint készülnünk kell a vízhiányra.

„Amennyiben folytatódik a légkör felmelegedése, Európának növekvő hőséggel, szárazsággal, csökkenő mezőgazdasági termeléssel, vízhiánnyal és áradásokkal egyaránt szembe kell néznie az elkövetkező évtizedek során” - hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora.

Azzal kapcsolatban, hogy mely területen a legnagyobb probléma a szárazság, a szakember azt mondta, három területet kell megkülönböztetni. Az egyik a nyugat-magyarországi dombvidékek: itt viszonylag több a csapadék. A folyók mentén közvetlen szivattyúzás, gravitációs vízpótlás teszi elérhetővé a vizet. A harmadik terület a Homokhátság, Nyírségi hátság: itt a vízpótlás csak csapadékból történhet, csapadékhiány lépett fel, szárazság van.

Láng István azt is elmondta, a nagyüzemi mezőgazdaság a vízpótló rendszerek bővítésével menthető meg, ami jelenleg is zajlik. Hozzátette: a vízhiányra kidolgozott stratégiák megfelelőek lehetnek arra, hogy a hátrányba került térségek vízhiányát megoldják.